Négy magyar állampolgár, köztük a Jobbik két országgyűlési képviselője, Szávay István és Zagyva György Gyula egy évig nem léphet be Romániába – jelentette be hétfőn Monica Dajbog, a román belügyminisztérium szóvivője.
Ugyancsak egy évre kitiltották Romániából Tyirityán Zsoltot, a Betyársereg tagját és Mikola Bélát, az Új Magyar Gárda tagját – tette hozzá a szóvivő. A négy magyar állampolgárt azzal gyanúsítják, hogy szélsőségesen nacionalista tevékenységet folytató szervezetek tagjai, amelyek Románia nemzetbiztonságát és közrendjét veszélyeztetik.
Mikola Bélának a nemkívánatossá nyilvánítását is kezdeményezték az illetékes hatóságok a bukaresti táblabíróságon – közölte.
Dajbog szerint más személyeket is figyelemmel kísérnek, akik a hazai és uniós jogszabályokkal ellentétes tevékenységet fejtenek ki rendszeresen Románia területén.
A szóvivő elmondta, hogy a román hatóságok eltökélt szándéka érvényt szerezni a törvénynek minden olyan esetben, amikor külföldi állampolgárok tevékenységükkel, vagy nyilatkozataikkal Románia törvényeit és alkotmányát megsértik, vagy másokat bujtogatnak erre.
Dajbog rámutatott, hogy az intézkedést az uniós állampolgárok mozgásszabadságára vonatkozó 102/2005-ös sürgősségi kormányrendelet és az 51/1991-es román nemzetbiztonsági törvény alapján hozták, a 38/2004-es európai uniós direktíva és a schengeni határokra vonatkozó 562/2206-os szabályzattal összhangban.
A román belügyminisztérium már pénteken bejelentette: "szélsőséges tevékenységük" miatt megtiltották több magyar állampolgárnak, hogy Romániába utazzanak, de akkor nem nevezték meg az érintetteket. A román szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) aznap azt közölte: az alkotmányos rend elleni cselekmények gyanújával indított büntetőjogi eljárást olyan személyek ellen, akik a Jobbikot népszerűsítették Romániában.
Előzőleg Traian Basescu román államfő a Jobbik vezetőinek és tagjainak kitiltását kérte Romániából, a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetésre hivatkozva. A román média nem a tüntetők által elfogadott, a Székelyföldnek autonómiát követelő kiáltványra, hanem "magyarországi szélsőséges csoportok" randalírozására helyezte a hangsúlyt a Székely szabadság napjáról szóló tudósításokban.
Új hozzászólás