Esélyegyenlőséget sért a Jobbik kizárása egy tévéműsorból

Sérti a választási eljárásról szóló törvény esélyegyenlőséggel és jóhiszeműséggel, rendeltetésszerű joggyakorlással kapcsolatos alapelveit, hogy az ATV és a Népszabadság kizárta választási műsorából a Jobbikot – mondta ki a Kúria kedden nyilvánosságra hozott két határozatában.

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi határozatát helybenhagyva megállapította: a műsor két szervezője az országos listát állító jelölőszervezetek közül önmaga által kiválasztott szempont szerint kategorizált, kiválasztott három jelölőszervezetet annak ellenére, hogy azonos esélyt kellett volna biztosítania az országos pártlistát állító jelölőszervezeteknek, a Jobbik megjelenését pedig kizárta.

Az ATV és a napilap szerkesztősége közösen hirdetett szakpolitikai fórumot külpolitikai, oktatáspolitikai, egészségügyi és gazdaságpolitikai elképzelések megvitatására, és ennek keretében a Fidesz-KDNP, az LMP és "a kormányváltó erők" képviselőit kérték fel álláspontjuk kifejtésére, ugyanakkor a Jobbikot nem hívták meg.

Egy magánszemély március 26-án beadványban azt írta, hogy az ATV és a Népszabadság ezzel az eljárásával megsértette az egyik törvényben rögzített választási alapelvet, az esélyegyenlőséget. Az NVB helyt adott a kifogásnak, és megállapította, hogy az ATV és a Népszabadság megsértette a jelölőszervezetek esélyegyenlőségének biztosítására, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére vonatkozó alapelveket. Az NVB eltiltotta a tévét és a napilapot a további jogsértéstől.

Határozatának indokolásában az NVB többi között arra hivatkozott, hogy az ATV honlapján és Népszabadságban, illetve a nol.hu-n, a napilap internetes kiadásában március 25-én megjelent cikkek – amelyek a vitaműsor-sorozatot meghirdették – megsértették a választási eljárás alapelveit azért, mert a televíziós vitákra az országgyűlési képviselők választásán országos pártlistát állító jelölőszervezetek közül csak három, országos listát állító szervezet képviselőit hívták meg, a vitára történő felhívás egyértelműen kizárta annak a lehetőségét, hogy a Jobbik a választási műsorban megjelenhessen.

Az NVB kiemelte, hogy a kifogásolt magatartással a műsorszolgáltató "az április 1. és 5. napja közötti, öt adást magában foglaló választási témájú műsorfolyamában egyáltalán nem kívánja az esélyegyenlőséget biztosítani". Ez pedig sérti a választási eljárásról szóló törvényben rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is.

Az NVB döntése ellen az ATV és a Népszabadság egyaránt felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. Azzal érveltek többi között, hogy az NVB-nek nem is volt hatásköre az ügyben, hiszen a kifogásolt cikkek, illetve tevékenység nem kampányeszközök, nem a kampánytevékenység részei, mivel a választói akarat befolyásolására, illetőleg annak megkísérlésére nem alkalmasak.

A Kúriához fordulók szerint ellenkező esetben a médiatartalom-szolgáltató által előállított, a választási eljárásban jelöltként vagy jelölőszervezetként részt vevővel vagy választási kampányeseménnyel foglalkozó bármely médiatartalom kampánytevékenységnek minősülne, és ez az értelmezés sértené az alaptörvényben is rögzített véleménynyilvánítás, illetve a sajtó szabadságát.

A felülvizsgálati kérelmekben a szerkesztői szabadsággal mint a sajtószabadság részével érveltek. Hivatkoztak arra, hogy nem önkényesen tettek különbséget, mikor azt állították, hogy a Jobbik nem demokratikus erő, hisz ezt Vona Gábor, a párt elnöke jelentette ki 2012 januárjában a hvg.hu és az index.hu cikkei szerint.

Az NVB döntését támadók szerint továbbá az esélyegyenlőség biztosítását az egész műsorfolyam alapján lehet megítélni, és e körben utaltak arra, hogy rendszeresen tájékoztatnak a Jobbikról.

A Kúria a két felülvizsgálati kérelmet alaptalannak ítélte és elutasította.

A legfelsőbb bírói fórum megállapította, hogy az NVB-nek volt hatásköre az ügyben, hiszen a kifogásolt cikkek kampányeszköznek, az ATV kifogásolt tevékenysége kampánytevékenységnek minősül, mivel alkalmas a választói akarat befolyásolására. A két szerkesztőség is azzal a céllal hirdette meg a vitát, hogy "az eséllyel rendelkező demokratikus erők érdemben kifejthessék elképzeléseiket", és így a választók kellő információ birtokában dönthessenek.

Az esélyegyenlőség alapelvével kapcsolatban a Kúria indoklásában kifejtette: a két szervező "bár teljes körű tájékoztatást, kellő információt ígért, a felhívás alapvető és meghirdetett céljával ellentétesen az országos listát állító jelölőszervezetek között önmaga által kiválasztott szempont szerint kategorizált, kiválasztott három jelölőszervezetet annak ellenére, hogy a Ve. (választási eljárásról szóló törvény) fent idézett rendelkezése alapján azonos esélyt kellene biztosítania az országos pártlistát állító jelölőszervezetek számára".

A Kúria álláspontja szerint az NVB indokoltan marasztalta el a szervezőket a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértése miatt is. Az NVB döntését támadók ugyanis az esélyegyenlőséget nem biztosító médiamegjelenés szervezését a kifogásolt módon elvégezték, a műsorfolyam szereplőinek körét, a műsor menetét meghatározták, ezért nem egy jövőbeni, tervezett, hanem már megvalósult tevékenységről van szó, amely minősíthető a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének szempontjából is.