Az akác és az akácméz hungarikummá minősítésével és az erdőtörvény módosításával is védené a magyar akácot a Fidesz-KDNP – közölte Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.
Hangsúlyozta, meg kell akadályozni, hogy az Európai Bizottság elrendelje az erdészetekben és a faiparban dolgozóknak, valamint a méhészeknek is munkát adó magyar akác visszaszorítását vagy kiirtását. Megjegyezte, hogy a magyarországi fatömeg mintegy 30 százaléka akác, az országban termelt összes méznek pedig nagyságrendileg a fele akácméz, így ez a fafajta körülbelül százezer embernek nyújt megélhetést.
Glattfelder Béla azt mondta, akár már május közepén bekerülhet a hungarikumok közé az akác és az akácméz, ami azért fontos, mert e helyi védelmet az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie az úgynevezett idegenhonos özönfajok listájának összeállításakor.
Emellett módosítani kell a 2009-es erdőtörvényt, mert nem lehet úgy küzdeni európai uniós szinten a magyar akácért, hogy közben a magyar jogszabály azt egy veszélyes, idegenhonos fajtaként határozza meg – tette hozzá a politikus, a többek között egyetemi karok, tudományos kutatóintézetek, érdekképviseletek, köztestületek és magánerdő-tulajdonosok részvételével létrejött "akáckoalíció" vezetője.
A tájékoztatóra egy akácággal érkező EP-képviselő jelezte, hogy az idegenhonos özönfajok említett listáját a következő egy évben állítja össze az unió elsősorban környezetvédelmi szervezetek javaslata alapján. Ezt követően az Európai Bizottság körülbelül fél éven át konzultál majd a tagállamokkal a pontos tartalomról.
A kormánynak és a magyar EP-képviselőknek ezért a jövőben is határozottan kell fellépniük annak érdekében, hogy a magyar akácot ne vegyék fel e listára – mondta Glattfelder Béla, kijelentve: "meg fogjuk védeni a magyar akácot, az akácmézet" és a munkahelyeket is. Szerinte nincs szükség arra, hogy az EU-ból mondják meg, Magyarországon lesz-e a akác vagy sem.
A politikust kérdezték az új földtörvényről is, amelyről azt mondta: akik a jogszabály hatálybalépésének elhalasztását javasolták, azok ezzel azt kockáztatták, hogy néhány napon belül több százezer hektár magyarországi termőföld külföldi tulajdonba kerül. Ezért teljesen érthetőnek tartja, hogy a kormánypártok elutasították ezt az ellenzéki kezdeményezést.
A pénteki sajtótájékoztatón részt vett Dömötör Csaba, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjelöltje is, aki a fiatalok munkahelyteremtéséről beszélt. Szerinte ugyanis a május 25-ei EP-választás egyik legfontosabb tétje, hogy lesz-e olyan európai vezetőség, amely képes munkahelyeket teremteni a fiataloknak, akiknek a foglalkoztatottsági mutatója sok tagállamban kétségbeejtő.
Magyarország az elmúlt négy évben jobban teljesített a fiatalok foglalkoztatásában a korábbi időszakokhoz és más európai országokhoz képest is – mondta a politikus, megjegyezve, hogy tíz év után először csökkent a fiatal munkanélküliek száma, ám sok még a teendő.
"A szabad pálinkafőzés és az akácfaültetés szabályozgatása helyett érdemes inkább a munkahelyteremtéssel törődni" a brüsszeli vezetőknek – fogalmazott Dömötör Csaba.
Szavai szerint az EP-választáson a munkahelyeket is meg kell védeni a szélsőségektől, a Brüsszelbe "feltett kézzel" érkező és Magyarországot "fúró" baloldaliaktól, valamint az unióból való kilépést javasló Jobbiktól.
"Mi azon leszünk a következő években, hogy a magyar fiatalok nyertesei legyenek az uniós csatlakozásnak" – mondta a Fidesz-KDNP jelöltje.
A védelmében viszont azt tudnám elmondani, így laikusként, hogy ez a növény is, mint a legtöbb nem őshonos, előbb-utóbb meghonosodik, és akkor meg az okoz kárt, ha mind egy szálig kiirtják. Az akácfa nem csak a méztermelők egyik forrása, hanem a bútoripar is használja, és valószínűleg más területen is hasznos.
De akárhogy is van, egy darab növény tiltására vagy engedélyezésére építeni nemzetgazdaságot, vagy éppen európai úniós képviselet kampányát: ez nekem úgy tűnik, hogy vihar a biliben. Vagy inkább szánalmas.