Orbán: a nagy tettek korszaka jön

A következő négy év a nagy tettek korszaka lesz Orbán Viktor miniszterelnök szerint, aki pénteken a parlamentben bemutatta harmadik kormánya tagjait. A kormányfő felszólalásában néppárti kormányzást tűzött célul, miniszterei iránytűjének pedig a hazaszeretetet, az alázatot és a szolgálatot határozta meg.

Míg az előző négy év a nagy és bátor gondolatok időszaka volt, addig a következő négy év már nem a nagy gondolatok, hanem a nagy tettek korszaka lesz – mondta a miniszterek eskütételét megelőző beszédében Orbán Viktor, úgy fogalmazva, hogy "a jövő gondolati építmény" biztos alkotmányos alapon áll, így most nagy ívű és bátor tettekre lesz szükség és lehetőség.

Mindezek alapján szerinte a mostani miniszterek dolga nehezebb lesz, mint az előző kabinet tagjaié volt, a léc ugyanis magasabbra került. Mint mondta, komoly teherbírású és "magas szakítószilárdságú" emberek kellenek, akik elbírják a súlyt és a felelősséget, alázattal közelítenek feladatukhoz, és kitartanak a közös célok céljaik mellett.

Varga Mihály

A tárcavezetők bemutatását Varga Mihállyal kezdte. Kifejtette: a nemzetgazdasági minisztertől a munkaalapú gazdaság kiépítését, a teljes foglalkoztatottság elérését várja, valamint azt is, hogy az Európai Központ Bank csütörtöki – a kamatokat érintő – történelmi döntésének következményeire is készítse fel a magyar gazdaságot.

Navracsics Tibor

A külgazdasági és külügyminiszteri teendőket ellátó Navracsics Tibortól a kormányfő olyan vonalvezetést kért, amely minden jelentős külhatalmat érdekeltté tesz a magyarok sikerében, Magyarország súlyának növekedésében. Egy ilyen stratégia kialakítása bravúrt követel, "ezért kértük fel éppen Navracsics Tibort" – tette hozzá.

Trócsányi László

A korábbi párizsi nagykövettől, az új igazságügy-minisztertől Trócsányi Lászlótól azt várja a miniszterelnök, hogy a nemzetközi térben védje meg az ország alkotmányos identitását, Magyarországon pedig járuljon hozzá "az igazságügyi rendszerben meginogni látszó közbizalom" visszaszilárdulásához.

Pintér Sándor

Pintér Sándor régi-új belügyminisztert arra kérte fel Orbán Viktort, hogy teremtse meg a mindennapok biztonságát: "legyen kemény, hajlíthatatlan és igazságos", gondoskodjon arról, hogy a bűnözők jogai sohase előzhessék meg a törvénytisztelők és az áldozatok jogait. Tegyen meg mindent, hogy Magyarországon senkinek ne kelljen félnie! – kérte.

Seszták Miklós

A szavai szerint "harcos helynek", "a figyelem és a támadások közkedvelt célpontjának" számító fejlesztési tárca vezetésére vállalkozó Seszták Miklóst a kormányfő arra hívta fel, őrizze és gyarapítsa a nemzeti vagyont, segítse az ország újraiparosítását és egy új szerkezetű gazdaság kiépítését. Bizonyítsa be, hogy az állam lehet jó gazda, és képes arra, hogy a magyar erőforrásokat a magyar gazdaságon belül tarthassuk! – kérte őt.

Balog Zoltán

Balog Zoltántól a tárcájánál, az Emberi Erőforrások Minisztériumánál összpontosuló energiák olyan irányítását várja Orbán Viktor, hogy az végül a családokat erősítse, és megfordítsa a demográfiai trendet, ami "a nemzetmentés modern kori formája".

Fazekas Sándor

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterről szólva azt mondta: el kell érnie, hogy a magyar földet a magyar gazdák művelhessék. Emlékeztetett, a kormány korábban úgy döntött, a kis-, illetve középbirtokok és a nagybirtokok aránya 80:20 legyen. Az agrár- és vidéktámogatás rendszerét is ehhez a "verdikthez" kell igazítani – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Hende Csaba

Hende Csaba honvédelmi minisztertől azt kérte, találja meg a magyar honvédelem és honvédség helyét a 21. századi nemzetközi együttműködési rendszerekben.

Lázár János

Orbán Viktor a többieknél hosszabban beszélt a Miniszterelnökséget ezután miniszterként vezető Lázár Jánosról. Azt mondta, a jó kormányhoz és a jó kormányzati teljesítményhez összhang, koordináció, rendezettség és bátor kezdeményezések is kellenek. Ezért kérte fel Lázár Jánost a miniszteri posztra: "fiatalok a csatába, öregek a tanácsba" – fogalmazott.

A Miniszterelnökséget a kormány "idegközpontjának" nevezte, a kabinettel szembeni támadások gyakorisága és ereje pedig szerinte Lázár János eredményes munkájának bizonyítéka lesz, "sőt már most is az". "Akkor fognánk gyanút, ha a támadások alábbhagynának" – jegyezte meg.

Szavai szerint az is köztudott, hogy a Miniszterelnökség vezetőjére irányított "ólmot és vasat" valójában a kormányfőnek szánják.

Végül közölte: Semjén Zsolt KDNP-elnök a harmadik Orbán-kormányban is miniszterelnök-helyettes lesz, majd elismeréssel szólt az elmúlt négy év nemzetpolitikájáról. Megfogalmazása szerint a kereszténydemokrácia az a horgony, amely filozófia, világszemlélet és értékrend szempontjából "biztonságos vizeken tartja a kormány hajóját".

Értünk kormányoznak és elutasítják az elitizmus

Orbán Viktor kijelentette, hogy az új kabinet célja, hogy néppárti kormány legyen, néppárti kormányzást folytasson: "ez több, mint a demokrácia szabályainak betartása". A néppárti kormányzás ugyanis a klasszikus lincolni gondolat alapján áll: "a népből, a néppel, a népért", vagyis az emberektől kapott felhatalmazás alapján, az emberekkel közösen, az ő érdekükben akarnak kormányozni – mondta.

Szerinte ez a felfogás elutasítja az elitizmust. Az igazságos és versenyképes Magyarország megépítéséhez szükség van "kiemelkedő koponyákra, tekintélyes szakemberekre", de a kiemelkedő képesség, a magas iskola, az elismert szakértelem önmagában nem ad jogalapot az ország vezetésére. "Elitekre szükségünk van, de elitista kormányra nincs" – hangsúlyozta.

Orbán Viktor emlékeztetett, hogy harmadszor alakíthat kormányt, ráadásul az elmúlt 24 évben az összes kormány munkáját testközelből figyelhette, működésükből hasznos erkölcsi és gyakorlati tapasztalatokat szűrhetett le, s ez a tapasztalat megadja a lehetőséget, hogy kiérlelt szempontok alapján, határozott célok és világos elvárások mentén alakíthassák meg a szabad Magyarország 10. kormányát.

Kijelentette: a kabinetnek egységes és erős nemzetet kell vezetnie azon az úton, amelyen négy éve elindult, tartania kell az előző ciklusban kitűzött markáns és határozott irányt.

A kormánynak mindig, minden helyzetben a háromharmadot kell szolgálnia – mondta, majd kiemelte: a győztesnek nem igaza van, hanem feladata, és minél nagyobb a felhatalmazás, annál nagyobb a feladat, a felelősség. Minél nagyobb a felelősség, annál nagyobb alázattal kell szolgálni az egész országot – fogalmazott a miniszterelnök.

Felszólalásában rögzítette azt is, hogy a kormány az egész magyar nemzetet képviseli, hiszen nemcsak az anyaországi, hanem a Kárpát-medencében és azon kívül élő magyar emberektől is kapott felhatalmazást. A kormány minden tagjától elvárható, hogy ezt a történelmi felelősséget vállalja, azaz bárkivel és bármivel szemben álljon ki a magyarokért, az egész magyar nemzetért – hangoztatta a kormányfő.

Az áprilisi országgyűlési és a májusi európai parlamenti (EP-) választást felidézve azt mondta, hogy a magyarok mindkét alkalommal elsöprő erőkkel szavaztak a középerőkre, ezért a mai kormányzó erők joggal hívhatók európai középnek. "A közép nevében ha kell, határozottan fel fogunk lépni mindenféle szélsőség ellen, akár jobbról jön, akár balról": a többségnek joga van megvédenie magát a szélsőségekkel szemben, és egyúttal kötelessége megvédeni a mindenkori kisebbségeket is – mondta.

Orbán Viktor hozzátette, a kabinetnek szerepet kell vállalnia az országban uralkodó közállapotok erkölcsi minőségének alakításában is. "Olyan Magyarországot szeretnénk, amelyben a munka és a teljesítmény megbecsülése, valamint a tisztelet kultúrája uralkodik" – húzta alá.

Szavai végén azt mondta, hogy miniszternek lenni egyszerre küldetés, szakma és munka. "Hazaszeretet, alázat és szolgálat: ez legyen minden kormánytag vezérelve, nincs más, nem lehet más iránytűnk. (...) Akire sok bízatott, attól sok kéretik számon. Soli Deo gloria. Egyedül Istené a dicsőség" – zárta húszperces beszédét a miniszterelnök.