Lázár beszólt a civileknek

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter egy levélben közölte a civilekkel, hol a helyük.

A civil szervezetek sem állnak a törvények felett – írta Lázár János Jeney Orsolyának, az Amnesty International  magyarországi szervezete vezetőjének.

Lázár Jánosnak egyébként nem magától támadt kedve levelezni: az Amnesty International magyarországi szervezete a civil szervezetek helyzetéről közölt tanulmányt a napokban, és ezzel kapcsolatban Jeney Orsolya levélben fordult Lázár Jánoshoz.

A miniszter válaszában azt írta: magánemberként és politikusként egyaránt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a civil szféra minél jobban betölthesse azt a szerepet, amelyre egy modern demokráciákban hivatott.

"Azonban a magyar civil társadalom finanszírozási gyakorlata – amit még nagy jóindulattal sem lehet egészséges 'alulról jövő, civil adományokon alapuló finanszírozásnak' nevezni – odavezetett, hogy ezek a szervezetek eltávolodtak a társadalom egészétől és a szféra legerősebbjei 'megélhetési civilként' maguk között osztották el a korlátozottan rendelkezésre álló forrásokat. Lehetőségük ugyan adott volt erre, de ezt a gyakorlatot jogszerűnek és igazságosnak nem tekinthetjük. Azok a civil szervezetek, amelyeket a tanulmányukban a Magyar Kormány által sarokba szorítottként állítanak be, olyan érdekek és értékek szószólóivá váltak, amelyek nem találkoznak a magyar társadalom sorskérdéseivel.

A magyar hatóságok – ellentétben azzal, amit a tanulmányukban írnak – soha nem folytattak 'hadjáratot' a független civil társadalom tagjai ellen. A magyar hatóságok a munkájukat végezték és végzik akkor, amikor a hatályos magyar törvények betartását ellenőrzik azoknál a civil szervezetnél, amelyek közpénzek felett rendelkeznek. Törvényeink ezekre a szervezetekre is egyaránt vonatkoznak." – áll Lázár levelében.

Az AI magyarországi szervezete február 2-án közölte a honlapján a Sarokba szorítva című tanulmányát, amelyben úgy értékelte: a múlt évben több magyar civil szervezet vált hosszan tartó kormányzati támadássorozat célpontjává, ami nagyban akadályozta őket, hogy a munkájukat végezzék, dermesztő hatással volt az egyesülési jogra, és szűkítette a civil szervezetek mozgásterét az országban.

A tanulmányban az olvasható: 2014 májusa óta több magas rangú kormányzati szereplő, ideértve a miniszterelnököt is, fogalmazott meg vádakat a civil szervezetekkel kapcsolatban, több bűncselekmény elkövetésével gyanúsítva meg ezeket a szervezeteket. Szerintük ezek az állítások rendszeresen ismétlődnek azóta is egy ellenséges médiakampány keretében, amelynek célja, hogy rontsák a szervezetek szavahihetőségét, és megkérdőjelezzék munkájukat a társadalom szemében.

Véleményük szerint 2014 tavaszán és nyarán jelentősen nőtt a nyomás a civil szervezetekre, amikor a Miniszterelnökség vizsgálat lefolytatását kezdeményezte az érintett szervezetekkel kapcsolatban. A "rendkívüli ellenőrzés" májusban kezdődött, és 59 civil szervezetet érintett – rögzíti a tanulmány bevezetője. A vizsgálatot a Kehi folytatta le, amely "nincs birtokában olyan garanciáknak, amelyek a függetlenségét és pártatlanságát biztosítanák, és amelynek joghatósága az eljárás lefolytatására erősen vitatott" – írta tanulmányában az Amnesty International magyarországi szervezete.