A magyar-kínai kapcsolatok kérdése nem pártpolitikához kötött; a kormányok több éve dolgoznak azon, hiszen az az ország, amely ma erős akar lenni, nem kerülheti ki a kínai kapcsolatokat – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Konfuciusz Intézete és a Szegedi Közéleti Kávéház közös rendezvényén csütörtökön.
A szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában rendezett beszélgetésen Szijjártó Péter kifejtette: évek óta nagy erőfeszítéseket tettek a keleti világgal, ezzel együtt az ott legdinamikusabban növekvő gazdasággal, Kínával való stratégiai kapcsolatok kialakításáért. Ennek eredményeként megnőtt a hazai export a keleti országba és egyre több kínai tőke is megjelenik Magyarországon – tette hozzá.
Felidézte: 2010 óta több olyan intézkedést hoztak, melyek a magyar-kínai kapcsolatok fejlődéséhez vezettek. Ezek eredményeként tavaly, minden idők legmagasabb magyar exportját érték el Kínában, ezzel 2,2 milliárd dollárnyi exportot realizálva. Ez azt jelenti, hogy a keleti nyitás stratégia, Kína irányába export oldalon sikeres. Emellett arra is törekedtek, hogy a kínai tőke is megjelenjen Magyarországon.
Ennek bizonyítékai például a Huawei és a Wanhua is, melyek komoly erővel rendelkeznek már az országban, és a Bank of China is jelen van, ma Magyarországon csaknem 3,5 milliárd dollárnyi kínai termelő tőke van jelen – mondta a miniszter. Szijjártó Péter hozzátette: mindez abba beleillik abba a célkitűzésbe, amelyet "úgy fogalmaztunk meg, hogy amikor a kínaiak európai jelenlétben gondolkodnak, akkor Magyarországra kapuként tekintsenek és az európai gazdasági igényeket innen próbálják meg kiszolgálni".
Az eseményen a miniszter a jövőbeli együttműködésekben az élelmiszeripar fontosságát és Kína két, Nyugat-Európába irányuló kereskedelmi útvonalának Magyarországon áthaladását hangsúlyozta. Hozzátette: jelenleg a világban egyre nagyobb a verseny a kínai piacért és a kínai tőkéért.
(Én egyébként tudok párat, de azok még a fides éra előttiek)