Tarlós István szerint csekély az esélye annak, hogy az államhoz kerüljön a BKV, de készek átadni, a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) viszont nem.
A főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy "nem racionális vitáról szól a történet", nagy érdeklődéssel várja, hogy az állam átveszi-e a BKV-t.
Lázár János csütörtöki kijelentésére reagálva Tarlós István közölte, ha nem történik változás a BKV hosszú távú finanszírozását érintő kérdésben, akkor támogatja, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter bemutassa, mit tud megvalósítani annyi forrásból, amennyi a fővárosnak áll a rendelkezésére.
A főpolgármester felidézte, csütörtökön Lázár János arról beszélt, hogy a kormány készen áll a BKV átvételére, és ezt már 2011-ben szívesen megtette volna.
Tarlós István közölte, a bejelentés után telefonon beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, aki szerinte "nehezen birkózott az események által kiváltott nyomással". Szerinte a minisztert meglepte ez a hír – tette hozzá.
Tarlós István úgy fogalmazott, az az érzése, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter "Hódmezővásárhelynek talán túl nagy, Budapestnek talán túl kicsi".
Ha a Fővárosi Közgyűlés megszavazza, és a miniszterelnök valamint a nemzetgazdasági miniszter is egyetért Lázár János "korszakalkotó ígéretével", akkor "az egyetlen, gyakorlatilag megoldhatatlanná deformált problémájától szabadul meg" a főváros – mondta.
Tarlós István közölte, hogy elbírálták a Duna-partok rendezésének első üteméről szóló tervpályázatokat. A Fővám tér és a Kossuth tér közötti szakaszra vonatkozó tervpályázatot hétmillió forintos díjazással a Korzó Tervezési Stúdió nyerte. A második díjat a holland Erik Van Egeraat építész irodájának tervei kapták, a harmadik díjat a Finta és Társai Építész Stúdió – Garten Stúdió nyerte.
Megjegyezte, a megújítás második üteme a Dagály Strandfürdőig tartó szakaszt foglalja magába, míg a harmadik ütem a budai, I. és II. kerületi partszakaszt.
Tarlós István elmondta, a tervpályázat célja a rakpartok és a hozzájuk csatlakozó terek gyalogos- és kerékpáros-orientációjú közterületi rekonstrukciójára, valamint a Dunára telepítendő "közcélú úszóműrendszer" kialakítására vonatkozó építészeti javaslatok kidolgozása volt. A dunai úszóműveket rekreációs lehetőségeket kínáló, művészeti események és kávézók befogadására is alkalmas helyként képzelik el.
A pesti alsó rakpart esetében fő célként jelölték meg a forgalom csillapítását, a teherforgalom korlátozását és a parkolás átszervezését. Erre azért van szükség, hogy zöldterületekkel tagolt gyalogsétányt alakítsanak majd ki.
A bírálóbizottság 13 pályaművet értékelt, a díjazás összértéke 18 millió forint volt. A nyertesek mellett még három másik pályaművet is megvásároltak egy-egymillió forintért – közölte Tarlós István.
Elmondta, a győztes tervezőcsapat a díjazott és a megvásárolt pályaműveket is jogosult felhasználni, a kiviteli tervek 2016 júniusára készülhetnek el, a megvalósítás 2017-ben kezdődhet, és a tervek szerint még ebben a ciklusban befejeződik fővárosi és állami források, valamint európai uniós támogatások igénybevételével.
A beruházásra jelenleg 5-6 milliárd forint áll rendelkezésre, az úszóművek megvalósításával azonban ennél sokkal többe kerülhet a projekt.
A 2024-es olimpiai rendezésről szóló ellenzéki népszavazási kezdeményezésről szólva Tarlós István arról beszélt, hogy szerinte a pártok által indított népszavazás szükségszerűen a "politikai szekértáborok veszekedésének tárgyává teheti az olimpiát", az olimpiából pártpolitikai ügyet csinálhat, ami nem tenne jót az olimpia ügyének. Megjegyezte: a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a kérdésben nem szokás népszavazást tartani.
Bárki, így bármelyik ellenzéki politikus előtt is nyitva áll a lehetőség, hogy egy ilyen népszavazás érdekében aláírásokat gyűjtsön – mondta. Ha komolyan hiszik, hogy a budapestiek népszavazást akarnak, akkor kezdjék el gyűjteni az aláírásokat – tette hozzá.
Tarlós István megjegyezte, ha a kormány vagy a Magyar Olimpiai Bizottság akar népszavazást, "mi nem fogunk keresztbe feküdni".
A főpolgármester beszélt arról is, hogy a Margitszigeten az idén megkezdték a kamerarendszer és segélyhívó oszlopok kiépítését, a futókör mentén eddig 36 kamerát és 6 segélyhívó oszlopot telepítettek. A belső területeken 51 kamera és 10 segélyhívó oszlopot telepítenek, az elhelyezésük két héten belül befejeződik – közölte.
Azon sajtóhírekre reagálva, hogy tízezer forint körül lesz a dugódíj, azt mondta: erről szóló döntés nem volt és javaslat sem.
A Bálna – korábban CET – eladásával kapcsolatos hírekkel kapcsolatban azt közölte: még nem tudják, hogy eladják-e az épületet.
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás