Tarlós István főpolgármester pénteki sajtótájékoztatóján felháborítónak nevezte, hogy mostanában úgy bünteti a közterület-felügyelet a fővárosi autósokat, hogy új KRESZ-táblákat helyez ki a már megszokottak helyett, az adott helyszínre pedig kamerát irányít.
„Jelenleg aki azt állítja, hogy jogtalanul büntetünk meg autósokat a kötelező haladási irány megszegése miatt, az jogilag ezt még semmivel sem támasztotta alá. Én azt tudom, hogy miért jogszerű az eljárás”
– válaszolta a Vezess kérdésére Böjtös Zoltán, az Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet igazgatója.
Böjtös szerint jogszerű a csak kamerákat használó bírságolásuk, aki mást mond, az még nem látta a jogszabályi hátterét. Az Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet által postázott 50 ezres csekkekkel együtt küldött levélben (lásd a másolatát alább) a KRESZ 13. § (1) bekezdésének a, pontjára hivatkoznak, ez a kötelező haladási irányról szól.
A szab.sértő személyének azonosítására kizárólag a helyszíni intézkedés alkalmas megbízhatóan!
Ez persze nem jelenti azt hogy törvényes is, csak a kiskirály szerint az!!!
A közigazgatási bírságra, vagyis az objektív felelősség eljárási szabályaira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) az irányadó, vagyis ezen eljárási szabályok alapján kell lefolytatni az eljárást. Az eljárási szabályok mellé kapcsolódnak még egyéb jogszabályok, amelyek a közigazgatási bírsággal foglalkoznak, úgy mint az 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, valamint a 410/2007. Kormányrendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről. A szabálysértési eljárással pedig az 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről, valamint a 218/1999. Kormányrendelet az egyes szabálysértésekről, és néhány szabálysértés esetében a helyi önkormányzati rendelet is foglalkozik (foglalkozhat).
Mi a legfőbb különbség a két eljárás között? Természetesen számos különbség van, de talán a legfontosabb az az, hogy a közigazgatási bírságnál az elkövető személyének kérdése nem lényeges, ugyanis a közigazgatási bírságnál a felelősség objektív. Az objektív felelősség alóli mentesülést az 1988. évi I. törvény 21/A. §-a tartalmazza.
A közterület felügyelet feljelentést tesz, frsz.-alapján, a hatóság szabálysértési eljárást kezdeményez, mely keretében nyilatkoztatja a tulajt, hogy ki vezette a járművet. Ami fontos, önmagára, vagy hozzátartozójára senki sem köteles terhelő vallomást tenni, tehát mit tud tenni a szabálysértési hatóság? Természetesen megszünteti az eljárást, mert nincsen olyan személy, akit eljárás alá lehetne vonni. Ezért lényeges a helyszíni ténykedés, amit több ízben említettek is.
Csak a nyilatkozó tudatlan és így még törvénytelenül is jár el. Ha így folytatja, nem lesz hosszú életű a munkahelyén.