Ennyi gyűlölet egy fiatal nőben még balliberális változatban is ritkán gyűlik össze...

Ma délelőtt egy üzenet várt a Facebookon. Olyan üzenet, amely elgondolkodtatott. Egy kritika, amely kulturált hangnemben (és ez bizony manapság megbecsülendő!) mutat rá, mit érez meg egy-egy írásomban az olvasó. OLVASÓ, nagybetűkkel, aki nemcsak a képet és a címet nézve kommentel- mint oly sokan – hanem veszi a fáradtságot, rákattint a tartalomra és végigolvassa. Ez a beszélgetés feldobta a napomat, és új erőt adott. Még van remény! Köszönöm, Tamás! Kedves Andrea! Megértem elégedetlenségét, hiszen zsurnalisztaként – ha ugyan ez a hivatása – sem könyvelhet el magának sok sikerélményt, de ezért igazán ne (csak) a jelenlegi kormányt hibáztassa. Csaknem minden cikkét elolvasom, tehát van némi kompetenciám, hogy megállapítsam: ennyi gyűlölet egy fiatal nőben még balliberális változatban is ritkán gyűlik össze...