Balog Zoltán: Magyarország az üldözött keresztények menedéke lesz

Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság tavalyi létrehozása óta a kormány hatmillió euróval támogatta az üldözött keresztényeket világszerte.

Magyarország az üldözött keresztények menedéke szeretne lenni – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten. A miniszter a Szent István-bazilikában azt a 72 közel-keleti keresztény fiatalt köszöntötte, akik a magyar állam ösztöndíjasaiként szeptemberben kezdték meg tanulmányaikat különböző magyar egyetemeken – írja az MTI.

Balog Zoltán hangsúlyozta: az ösztöndíjasok olyan országokból érkeztek, ahol a kereszténység napi megélése hátrányok elszenvedésével és veszélyekkel jár. 

Ma a világban négyből három keresztény üldöztetésnek van kitéve, és a nyugati világ keveset tud minderről – mondta.

A miniszter úgy fogalmazott: "amennyire csak lehet, fel akarjuk erősíteni az üldözöttek hangját, és ismertté akarjuk tenni az őket érő atrocitásokat". Hozzátette: Magyarország igyekszik a nemzetközi fórumokon is felhívni a figyelmet a közel-keleti keresztények helyzetére.

Majd mi fizetjük

Kitért arra: az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság tavalyi létrehozása óta a kormány hatmillió euróval (1,8 milliárd forint) támogatta a közel-keleti és afrikai keresztény közösségeket.

Emlékeztetett rá, hogy a 2013-ban létrehozott Stipendium Hungaricum ösztöndíj keretében 6700 külföldi diák tanul Magyarországon, akiknek több mint fele muszlim országból érkezett.

Az ösztöndíjak lehetőséget teremtenek Magyarországnak, hogy új barátokat szerezzen, és ezáltal jobbá és békésebbé tegye a világot – jegyezte meg.

A diákok a bazilikában latin nyelvű szentmisén vettek részt, amelyet Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrált. Erdő Péter a fiatalokat köszöntve kiemelte: a kommunizmus hosszú évtizedei alatt a világegyháztól elszigetelt magyar katolikusoknak nagy szüksége van arra, hogy kapcsolatot teremtsenek más népek katolikus híveivel.

"Fontos, hogy a mai nemzedék átélje, hogy egyetlen keresztény családba tartozunk, közös a hitünk és a küldetésünk" – fogalmazott.

"Mi, magyar keresztények nagy szeretettel üdvözlünk titeket, várunk benneteket közösségeinkbe" és "örömmel ajánljuk nektek papjaink lelkipásztori segítségét bármilyen élethelyzetben" – mondta.

Szent Istvánnak köszönhetjük mindezt

A főpásztor homíliájában felidézte: Szent István volt Magyarország első keresztény királya, aki megszervezte az egyházat, kolostorokat és egyházmegyéket alapított, és keresztény szellemiségű törvényeket hozott.

Az ő tiszteletére épült a Szent István-bazilika, és jobb keze, amelyet a templomban őriznek, a magyar nemzet legfontosabb ereklyéje. "Számunkra Szent István szimbolizálja a hűséget keresztény gyökereinkhez. Példája megmutatja nekünk, hogyan tudjuk életünket a keresztény hitre alapozva élni" – fogalmazott Erdő Péter.

Tudta, kicsoda, és miért az ország őrangyala Szent Gábriel?

A bíboros kitért arra is, hogy ez a nap a katolikus egyházban a három arkangyal, Szent Mihály, Szent Gabriel és Szent Rafael ünnepe. Szent Mihályban a keresztény hagyomány nemcsak a mennyei seregek fejedelmét, hanem Izrael népének és a keresztényeknek a védelmezőjét is tiszteli.

Gábriel arkangyalról szólva elmondta, a legenda szerint ő hozta el a szent koronát a pápától Istvánnak. Ezért láthatjuk Gábriel szobrát a budapesti Hősök terén, a millenniumi emlékmű oszlopának tetején, és "tiszteljük, mint Magyarország őrangyalát".

Szent Rafael arkangyal pedig a messzi földre, idegen országba utazók őrangyala – mondta a bíboros –, az arkangyal segítő közbenjárását kérve a Magyarországra messziről érkezett fiatalok életére és tanulmányaira.

Az ösztöndíjprogram célja, hogy a Közel-Keletről érkező fiatalok a Magyarországon megszerzett szaktudás birtokában hazatérve hozzájáruljanak közösségeik újjászerveződéséhez a fegyveres konfliktusok által sújtott régiókban.

A magyarországi egyházak segítségével a diákok pasztorációs programban is részt vesznek, hogy megőrizhessék vallási identitásukat és a szülőföldjükhöz való ragaszkodásukat.

Az ösztöndíjasok többsége Egyiptomból, Irakból, Szíriából, Libanonból és Nigériából érkezett, és az elkövetkező 12 hónapban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem hallgatói lesznek.

Fotó: MTI / Varga György