Európa eleve vesztes pozícióból indul a Balkánon, ahol jobbára lenézik a nyugati kultúrát – mondta Maróth Miklós akadémikus A vallás szerepe a politika alakításában című konferencián Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) kedden.
A Balkánon Európa mellett egyedül a csalóka jólét szólhat, miközben a félsziget zömét uraló ortodox, keleti kereszténység és iszlám egyaránt lenézi azokat a definiálatlan nyugati értékeket, amiket Európa megpróbál "a nyakukba sózni" – fűzte hozzá.
Az ortodoxia és az iszlám politikafelfogásban közelebb áll egymáshoz, mint a Nyugathoz. Mindkét keleti nézetrendszerre a hatalom egysége és delegálása jellemző, szemben a nyugati hagyományban kialakuló hatalommegosztással. Az iszlám országokban a parlamenteknek inkább csak tanácskozási hatáskörei vannak, törvényalkotási alig, miközben a nyugati kultúrkörben szilárd törvényhozói hatalom működik – magyarázta a szakember.
A 20. század első, illetve második felének egy-egy jelentős magyar történésze, Hajnal István és Szűcs Jenő egyaránt figyelmeztetett arra, hogy szemben az európaival, a bizantikus hatalomfelfogás nem viseli el, hogy alulról módosítsák, az ilyen próbálkozásokat lázadásként kezeli – mondta az akadémikus.
Az iszlám expanzív, terjeszkedő szemléletére jellemző, hogy azt vallja: ahová egyszer betette a lábát, ott mindig otthon lesz. Jelenleg is zajlik az egykori iszlám török birodalom restaurálása a Balkánon, elsősorban kulturálisan, például mecsetépítések formájában. Egyes hírek szerint pedig a mecsetek jelzik a migránsútvonalakat, terjeszkedési irányokat – mondta Maróth Miklós.
Budapest elhárította ezt a lehetőséget, "vigaszágon" Gül Baba türbéjének felújítására kerül sor – tette hozzá.
A török terjeszkedés mellett egy másik iszlám hatalom, Szaúd-Arábia is megjelent a Balkánon jelentős erőforrásokkal. A pénzért pedig feltételeket szabnak, például, hogy a gyerekek muzulmán iskolába járjanak, a felnőttek muzulmán külsőségeket vegyenek fel, a férfiak hordjanak szakállt, a nők kendőt – mondta a kutató.
Szaúd-Arábia és Törökország szinte versenyt fut a Balkánon, egyre másra jönnek létre a keresztények számára no-go zónák. Ilyen körülmények között vajon mit kereshet abban a térségben Európa – vette fel Maróth Miklós.
Koller Boglárka, az NKE dékánja előadásában arra mutatott rá: Európa önmeghatározásában az egyik legfontosabb a kereszténység, és az újkori szekularizáció ellenére ma is a vallás fontos része ennek a kultúrának.
A vallás visszaszorulása a nyugati kultúrkörben egyébként sem egyenes vonalú trend, a fogyasztói társadalommal szemben a hiteles lét keresésében a vallás újra egyre fontosabb szerepet kap. Ma is igaz, hogy nem a civilizációk adják a vallásokat, hanem fordítva, a vallások adják a civilizációk alapját – mutatott rá a szakember.
A vallás és a hatalom viszonyának Európa, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika múltjában és jelenében játszott szerepét feltáró egész napos konferenciát a NKE és az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézete szervezte.
(MTI)
Új hozzászólás