A Fidesz szerint Soros és hálózata "befolyást akar szerezni az igazságszolgáltatás felett"

A kémperről, a környezetvédelmi világnapról és a hetedik alaptörvény-módosításról is szó volt kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

A DK szerint a kormány kiszolgáltatta az országot az orosz titkosszolgálatnak

Vadai Ágnes (DK) napirend előtt kért szót, szerinte elbukott a kémper.

Vadai felidézte, a múlt héten a Kúria jogerősen felmentette a kémper volt titkosszolgálati vezető vádlottjait, akiknek szerinte az volt a bűnük, hogy nem a Fidesznek, hanem Gyurcsány Ferencnek dolgoztak. Ezzel elbukott az elszámoltatásnak csúfolt politikai boszorkányüldözés egyik utolsó koncepciós pere is

- értékelt a képviselő.

Azt mondta, ebben az országban nem baloldalon, hanem az Orbán-kormányban kell keresni a kémeket, ez a kormány az, amely kiszolgáltatta az országot az orosz titkosszolgálatnak. Kifogásolta, hogy "az oroszoknak kémkedő" Kaspersky Lab vírusirtóját telepítették az állami gépekre, a nemzeti konzultációs honlapba pedig beépítették a Yandex nevű orosz adatszerző szoftvert.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány nincs abban a helyzetben, hogy a bíróságok konkrét működését, egyedi eseteket minősítsen.

Felhívta a figyelmet arra, hogy egy kémelhárítási ügyben, amelyben feltételezhető, hogy kellően dörzsölt emberek vettek részt, nincs könnyű helyzetben az igazságszolgáltatás. A bíróság csak teljes bizonyítottság esetén hoz elmarasztaló ítéletet – mutatott rá, hozzátéve: ezt erős túlzás egyenlővé tenni az ártatlansággal.

Közölte, az eljárást a korábbi, enyhébb szabályok alapján kellett lefolytatni. Emlékeztetett arra, a fő ügy az volt, hogy bolgárnak álcázott orosz emberekkel a magyar titkosszolgálat tagjait átvilágították. Az, hogy ezt a bíróság nem ítélte olyan súlyúnak, hogy a személyes felelősséget megállapítsa, ez nem mentesíti a baloldalt a politikai felelősség alól – mondta az államtitkár.

LMP: az ökológiai válságot a bőrünkön érezzük

Schmuck Erzsébet (LMP) a környezetvédelem világnapján arról beszélt, hogy az ökológiai válságot a bőrünkön érezzük.

Szerinte a magyar kormányok súlyos adósságot halmoztak fel azzal, hogy neoliberális, a jövőt felélő politikát folytattak ahelyett, hogy kiszámítható, fenntartható, hosszú távra tervező társadalom- és gazdaságpolitikát hajtottak volna végre.

Az LMP a gazdaságot a helyi vállalkozásokra építené, a helyi közösségekből álló Magyarországot szeretne – hangsúlyozta.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a kormány eltökéltségét bizonyítja, hogy a kormányzati struktúra átalakításával a fenntarthatóság kiemelt figyelmet kap, külön államtitkár felelős ezért a területért.

Szólt arról is, hogy az energiahatékonysági célokat három stratégiai törekvés is meghatározza Magyarországon, ezek célja, hogy kijelöljék a jövőben fejlesztési irányokat. Elmondta, Magyarország az EU által meghatározott, a megújuló energia részarányára vonatkozó nemzeti célszámnál 13 százaléknál többet, 14,65 százalékot vállalt.

MSZP: a kormányoldal újra megtámadja a jogállamot

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arról beszélt:

a Fidesz eddigi alkotmánymódosításainak célja az volt, hogy letörjék a jog uralmát és a saját szolgálatukba állítsák azt.

A képviselő a hetedik alaptörvény-módosítást szégyenteljesnek és gyalázatosnak nevezte, szerinte azzal a kormányoldal újra megtámadja a jogállamot. Úgy vélte: a miniszterelnök célkeresztjében most a magyar független igazságszolgáltatás áll, hiszen a mostani módosítás olyan bíróságot akar létrehozni, amely lojális, Fideszhez hű, és az összes állam által hozott döntés jogorvoslati fóruma lesz.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt mondta: a 2011-ben elfogadott alaptörvény kiállta az idő próbáját.

Úgy vélte, ha van oka a baloldal "tragikus választási eredményének", akkor az az, hogy fontos ügyekben mindig szembemennek a magyarok akaratával. Hozzátette: most egy olyan alkotmánymódosítást támadnak, amelynek a biztonság erősítése a célja, hiszen megtiltaná az idegen népesség betelepítését Magyarországra.

Dömötör Csaba jelezte: a baloldal a Stop Soros törvénycsomagot sem támogatja, amivel azok oldalára áll, akik szervezik és elősegítik az illegális bevándorlást. A gyülekezési törvénnyel kapcsolatban kitért arra: a szocialisták kormányzása idején még tüntetni sem lehetett a Parlamentnél, hiszen kordonokat állítottak fel, és gumilövedékkel védték saját hatalmukat. Kijelentette: most semmi sem veszélyezteti a gyülekezési szabadságot.

Jobbik: gátat szabunk a Fidesz önkényének

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője arról beszélt, hogy a Fidesz a rendszerváltás óta milyen "ideológiai hajtűkanyarokat" hajtott végre, "vadliberális" pártból, először konzervatív polgári párt lett, majd az illiberális ideológiát követte, most pedig visszatér a kereszténydemokrácia ideológiájához, de ez csak egy politikai termék, ami az autoriter kormányzás leplezését szolgálja.

Szerinte a Fidesz politikájának középpontjában az irigység, a gyűlölet és a félelemkeltés áll, miközben az európai kereszténydemokrácia lényege a szolidaritás, a szabadság, a szubszidiaritás és a hatalmi ágak szétválasztása.

Kijelentette: a Jobbik az egyetlen erős és stabil ellenzéki párt, amely gátat szab a Fidesz önkényének.

A Jobbik egy szociális néppárt, amely a migrációtól való védelem mellett egzisztenciális védelmet is kíván nyújtani a magyaroknak, és következő négy évben kérlelhetetlenül képviseli a versenyképesség helyreállítását, az otthonteremtést és a határon túli magyarok autonómiáját.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára megjegyezte: hajtűkanyart emlegetni elég meredek azok részéről, akik a "gárdamellénytől eljutottak Heller Ágnesig".

Az államtitkár közölte: a kormány szándéka a következő négy évben, hogy még közelebb jusson az ország a teljes foglalkoztatottsághoz, emelkedjenek a bérek, erősödjenek a magyar családok. Hozzátette: e mellett fontos a biztonság, az illegális bevándorlás elleni küzdelem, a honvédelem kérdése, és az is, hogy Magyarország részt vegyen Európa megújításában.

Párbeszéd: a kormányoldal erodálja a Ház tekintélyét

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy bár a kormányoldal szerint az ellenzéki felszólalások rombolják az Országgyűlés méltóságát, valójában az elmúlt nyolc év kormányzati lépései vezettek a Ház tekintélyének erodálásához.

Ide sorolta többek között az alaptörvény elfogadását, az egykulcsos adó bevezetését, az Alkotmánybíróság "pártkatonákkal" való feltöltését, a magánnyugdíj-pénztárak államosítását, a választási törvényt, a trafiktörvényt az iskolák államosítását és a tankötelezettségi korhatár leszállítását is. Úgy vélte: a kormányoldal "hatalomtechnikai játszótérnek" tekinti az Országgyűlést.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára úgy reagált: a választópolgárok az elmúlt 8 év történéseinek ismeretében szavaztak újra bizalmat a kormányoldalnak.

Jelezte: a Fidesz-KDNP 2010-ben az előző választási törvény időszakában, majd 2014-ben és 2018-ban is kétharmados támogatást tudott szerezni.

KDNP: a jövő alapja a család

Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője azt mondta: a kereszténydemokrata jövő alapja a család.

Hangsúlyozta: a család értékteremtő és értékhordozó közösség, amelyet védeni, támogatni kell, és a KDNP következő négy évben is ezt a társadalompolitikát kívánja követni. A képviselő részletesen felsorolta a kormány családokat segítő intézkedéseit, és úgy vélte: az elmúlt 8 évben kézzelfoghatóvá vált a családbarát ország építése.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra emlékeztetett, hogy voltak olyan kormányok, amelyek a családoktól elvontak, 2010-ben azonban radikális fordulat következett be, mert a Fidesz-KDNP a magyar embereket képviseli, számukra a magyar családok érdeke az első.

Mi nem a bevándorlásra, hanem a magyar családokra akarunk költeni – jelentette ki az államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a nemzeti össztermék 4,7 százalékát fordítják a családokra Magyarországon.

Fidesz: Soros György és hálózata befolyást akar szerezni az igazságszolgáltatás felett

Hende Csaba, fideszes képviselő azt mondta: "aggasztó hírek" szerint "Soros György és hálózata befolyást akar szerezni az igazságszolgáltatás felett úgy, hogy magukat civilnek mondó fizetett politikai aktivisták akarják befolyásolni bíráink gondolkodásmódját, képzésnek álcázva beszivárgásukat".

Aggasztónak tartotta, hogy a "Soros-féle civilek" a magyar bíráknak és a igazságügyi dolgozóknak tartsanak érzékenyítő tréningeket a bevándorlás és a menedékjog, illetve a gyűlöletbűncselekmények témájában.

Hangsúlyozta:

a "Soros-hálózat" ezzel a tevékenységgel is a migrációt erősíti, ami szembemegy a magyar emberek akaratával, veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét és a nemzetbiztonságot is. Jelezte: az ügyben az OBH elnökéhez fordult közérdekű adatkéréssel, hogy kiderüljön kik, milyen forrásból, milyen céllal szerveznek oktatást a magyar bírók részére.

Hozzátette: az OBH leveléből kiderült, hogy mások mellett a Soroshoz kötődő Helsinki Bizottság is részt vett a továbbképzési eljárásban.

Úgy vélte: "a Soros-szervezetek semmitől sem riadnak vissza, ha bevándorlásról van szó", ezért ki kell állni az igazságszolgáltatás függetlensége és hazánk szuverenitása mellett.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: elengedhetetlen a bírói integritás sérthetetlensége, de ezt nemcsak a végrehajtói hatalomnak kell tiszteletben tartania, hanem a mai világban kialakult más hatalmi tényezőknek is, mint a sajtónak, a "hálózatba szervezett civilnek mondott szervezeteknek" és az internet világának is.

Úgy vélte: a parlament sem mehet el szó nélkül emellett a probléma mellett, a bíróságoknak segítséget kell nyújtani, hogy felismerjék ezeket a törekvéseket.

Forrás: MTI