Ma tárgyalja az Országgyűlés a Stop Soros-törvényjavaslat második, átdolgozott kiadását. A javaslat részleteit az igazságügyminiszter ismertette. Trócsányi elmondta: az Alaptörvény hetedik módosítása a globális világ aktuális kihívásaira válaszol.
Fotó: Pixabay cco
Trócsányi László hangsúlyozta, hogy az alkotmánynak stabilitást kell adnia de képesnek kell lennie a változásra is. Szerinte az első három alaptörvény-módosítás nem tartalmazott érdemi változást, azonban a negyedik és az ötödik érdemi váltásokat eredményeztek.
A hatodik módosítás szükségességét Trócsányi azzal indokolta, hogy szükséges volt az Európai Unióban kialakult terrorveszély miatt, most pedig szükséges egy hetedik változtatás is, amely aktuális kihívásokat válaszol meg, és kifejezi a nemzet akaratát
- írja a hirtv.hu.
A hetedik alaptörvény-módosítás megerősítené az alkotmányos önazonosság és a szuverenitás védelmét
A migrációs válságra Magyarország a tagállami szuverenitásban és a schengeni határok megvédésében látja elsődleges feladatokat.
Különösen nagy szükség van erre a kialakult migrációs helyzetben – véli az igazságügyminiszter, aki szerint Magyarország (az unióval ellentétben) nem a betelepítésben látja a migrációs válság megoldását, hanem a schengeni határok védelmében.
Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be, pláne a magyarok akaratával szemben
- hangoztatta a miniszter, aki szerint ezért fontos, hogy a rendőrség határozottabban védhesse a lakosság életét, kultúráját, nyelvét stb.
A zoom.hu cikke szerint Trócsányi kiemelte:
az Alaptörvény rögzíti, hogy idegen népességet ne lehessen betelepíteni. Védelemben részesíti a lakosságot, az alkotmányos önazonosságot. A menedékjog biztosítása is kötelesség ugyanakkor. Ám ez arról szól, hogy csak az üldöztetés elől menekülőket kell kötelezően védelemben részesíteni.
Ezért kellett módosítani az Alaptörvényt:
csak olyan ember tekinthető menekültnek Magyarországon, akik a Genfi Egyezmény szerint üldöztetésnek van kitéve.
Mindenki másról az ország saját hatáskörében dönt.
A HVG cikke szerint Trócsányi elmondta azt is:
csak az jogosult menedékjogra, aki közvetlenül az üldözés területéről érkezik hozzánk, aki pedig nem, arról az Országgyűlés döntheti el, ad-e neki segítséget, és milyen mértékűt.
Ezért akarja a kormány sarkalatos törvényben rendezni a menekültkérdést, a menedékjogot.
Trócsányi kitért arra is, hogy a jogszabályok érvényesítéséhez hatékony bírósági intézkedés kell.
A bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga – hangoztatta a miniszter, majd hozzátette, hogy ez azért nem jelenti azt, hogy nem lehet változtatni a szabályokon. A hetedik alaptörvény-módosítás elfogadása esetén így megalakul majd a közigazgatási bíráskodás.
A vitát a zoom.hu közvetíti élőben:
49 hozzászólásarrow_drop_down_circle
uploads.disquscdn.com/images/a82febfe53d87d9112ca0482e291696a7fc3999b1f9627fd93165887ce59dbc5.gif?w=600&h=208
Új hozzászólás