Magyarország az első világháború előtt agrárjellegű ország volt, és bár a kiegyezés és a világháború kitörése között jelentősebb iparosodáson ment keresztül, agráripari jellege megmaradt. Ezeket az arányokat a trianoni területi változás kisebb mértékben módosította az ipar és a szolgáltatások javára, írja Pozsonyi Pál, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi főosztályvezetője és Szőkéné Boros Zsuzsa, a hivatal mostani főosztályvezetője. A két világháború között folytatódott az ipar arányának emelkedése, de az ország az agrár-ipari jellegét megőrizte. A magyar gazdaság fejlettségi szintje 1910-ben (az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján) az osztrák és a cseh 40, míg a német 27 százalékát érte el. KÖZEL SZÁZ ÉV ALATT, 1990-RE MAGYARORSZÁG CSAK KISMÉRTÉKBEN TUDTA LEDOLGOZNI RELATÍV ELMARADOTTSÁGÁT. A rendszerváltozást követően – kisebb visszaesések után, de – folytatódott a lassú felzárkózás. Az elmúlt 25 év alatt átlagosan 10-15 százalékponttal kerültünk közelebb a fejlett országokban...

Forrás: portfolio.hu
Feltöltő: Északi
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.