Beszólt Kövér Lászlónak a szlovák külügyminiszter. Ivan Korčok arra kérte a legfőbb magyar közjogi méltóságokat, hogy a történelmi eseményekkel Szlovákiát tiszteletben tartva foglalkozzanak.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a felvidéki Somorján a kitelepített magyarok emlékművének átadásán 2021. augusztus 2-án. Az emlékmű Lipcsey György szobrászművész alkotása. Fotó: MTI/Krizsán Csaba
A magyar Országgyűlés elnöke a Somorjáról Kitelepített Magyarok Emlékművének átadásán mondott beszédet a hét elején, és szavai Szlovákia külügyminiszterének figyelmét sem kerülték el.
Az Országgyűlés elnöke beszédében hétfőn emlékeztetett arra, hogy Alaptörvényben a magyarországi szlovákokat államalkotó tényezőnek ismerték el, biztosították számukra a kulturális autonómia intézményrendszerét és a működtetésére szolgáló pénzügyi forrásokat az Országgyűlés a 2010. évi nagyságrend hatszorosára növelte. "A magyar állam elítéli a kollektív bűnösség bármilyen elvét. Megkövette zsidó honfitársainkat, országgyűlési határozattal ítélte el a németek elüldözését magyarországi szülőföldjükről, és nemzeti emléknappá nyilvánította a felvidéki magyarság kitelepítésének kezdőnapját" – jelentette ki Kövér László.
Magyarország a Visegrádi Négyek regionális együttműködési keretein belül – és ezen kívül is – olyan bizalomerősítő politikára törekszik térségbeli partnereivel, amely lehetővé teszi a legnehezebb nyitott kérdések kölcsönösen elfogadható lezárását is az államközi kapcsolatokban – mondta a politikus.
Hozzátette, ennek is köszönhetően Magyarország és Szerbia közel jutott ahhoz, hogy ne csak a politikai nyilatkozatokban, hanem a lelkekben is le tudja zárni az egymás közötti konfliktusokkal terhelt, XX. századi múltat.
"Mindezek alapján okkal bizakodhatunk, hogy ez a politika további követőkre és támogatókra talál; s van erkölcsi alapunk arra is, hogy szelíd, de állhatatos türelemmel várjuk a bocsánatkérés és elégtételadás gesztusát a magyarok ellen a múltban elkövetett bűnökért, az utánunk következő nemzedékek békéje érdekében" – mondta Kövér László.
A magyar Országgyűlés elnöke a Somorjáról Kitelepített Magyarok Emlékművének átadásán mondott beszédet a hét elején, és szavai Szlovákia külügyminiszterének figyelmét sem kerülték el.
Kövér László Somorján hétfőn, a Beneš-dekrétumokra utalva úgy fogalmazott:
A bűn nem akkor teljesedik be amikor elkövetik, hanem akkor, amikor elfelejtik. Amit a felvidéki magyarság ellen 1945 és 1947 között elkövettek, az Isten és ember előtti bűn volt. Ha az áldozatok utódai elfelejtik az elődeik ellen elkövetett történelmi bűnöket, akkor a bűnök a jövőben megismétlődhenek, és az utódok ismét bármikor védtelen áldozatokká válhatnak. ...van erkölcsi alapunk arra is, hogy szelíd, de állhatatos türelemmel várjuk a bocsánatkérés és elégtételadás gesztusát a magyarok ellen a múltban elkövetett bűnökért, az utánunk következő nemzedékek békéje érdekében.
Ezek a gondolatok verhették ki a biztosítékot Ivan Korčoknál, amikor közösségi oldalán kelt ki a magyar közjogi méltóság ellen. Amint arra a Körkép.sk felvidéki magyar portál felhívta a figyelmet, a szlovák külügyminiszter azt kérte, hogy országának tiszteletben tartásával foglalkozzon a házelnök a történelmi eseményekkel.
Elfogadhatatlan ugyanis számára, hogy különböző üzenetekkel és felvilágosító magyarázatokkal látják el magyarországi politikusok a közös történelmi eseményeket.
Azt sem tartotta helyesnek, hogy Kövér László Szlovákiában a történelemről alkotott saját véleményét hirdesse. A magyar hivatalos képviselőit arra szólította fel, hogy mérlegeljék szavaikat és kezeljék Szlovákiát partnerként.
A Somorjáról Kitelepített Magyarok Emlékműve több kőből készült, útra összekészített koffert ábrázol, alkotója Lipcsey György szobrászművész. Az alkotás elkészítésére 2017-ben indított gyűjtést a Via Nova Somorja Ifjúsági Csoport (a Magyar Közösség Pártja ifjúsági szervezete), a Csemadok Somorja, a Somorja Hangja, a Magyar Polgári Kör és a Vest Music & Culture.
Horváth László helytörténész visszaemlékezése szerint Somorjáról a korabeli iratok szerint 813 lakost hurcoltak el csehországi kényszermunkára. A Csehországba telepítettek többsége hazatért, tíz százalékuk viszont ott maradt, az ő leszármazottaik máig az országban élnek.
A magyarországi lakosságcserére kijelölt személyek listáján csaknem nyolcszáz somorjai neve szerepelt, de ezeknek csak egy részét tudták kitelepíteni. A legtöbbjüket Szigetbecsére, Rajkára, Dunabogdányra és Mosonmagyaróvárra telepítették, távolabbi településekre is kerültek somorjaiak, többek között Kecskemétre vagy Pécsre.
Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia szétdarabolását, a nem-szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Közel 170 ezer magyar hagyta el az állam területét, javait kényszerűen hátrahagyva.
A törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam – egyes rendeletek kivételével – megőrizte jogrendjében.
Címlakép: MTI/Krizsán Csaba
14 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás