Az Operettszínház törvényt sértett a zaklatásvád kivizsgálása során hvg.hu szerint.
A hvg.hu szerint továbbra is vizsgálják a Budapesti Operettszínház zaklatási ügyeit, miután több áldozat is azt állítja, hogy az igazgató igyekszik eltussolni ezeket az ügyeket. Sőt, a lap információi szerint még az ügy kivizsgálását végző cég is elismeri, hogy meg sem hallgatták az áldozatot, mielőtt lezárták volna a vizsgálatot.
Az ügy még 2020 nyarán robbant ki, amikor a színház munkatársai felfedték, hogy Kriza Zsigmond korábbi ügyvezető igazgató elviselhetetlen munkakörülményeket teremtett, bánásmódja megalázó volt, visszaélt a hatalmával. Erről Kiss-B. Atilla főigazgatónak is tudomása volt, de nem vizsgálta ki az ügyet. Az ügyben a színház fenntartója, az EMMI vizsgálatot indított, amelyet a minisztérium végül úgy zárt le, hogy megállapította, minden rendben volt.
Pedig még Gulyás Gergely miniszter is elismerte: a vizsgálat lezárása előtt egyáltalán nem beszéltek az áldozatokkal.
Mint most kiderült, az ügy azóta sem zárult le: jelenleg az alapvető jogok biztosához tartozó Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság (EBFF) előtt van az egyik áldozat panasza.
A hvg.hu-nak a panaszost képviselő Biztonságos Terek Alapítvány ügyvivője, Dr. Rihay-Kovács Zita elmondta: a védettje azt állítja, panaszai miatti megtorlásnak tekinthető, hogy az Operettszínházban az ügy bejelentése után kilátásba helyezték munkakörének és munkavégzési körülményeinek számára hátrányos megváltoztatását, illetve lehetséges megszűnését. Az áldozat egy hangfelvételt is átadott a rendőrségnek, ami bizonyítja az igazát.
Rihay-Kovács arról is beszámolt, hogy az EBFF első, hatórás tárgyalásán az áldozatot és tanúit nem hallgatták meg, ekkor végig csak a bepanaszolt és az ő tanúik részletezték az áldozattal szembeni vádjaikat (az áldozat jelenlétében).
Elfogadhatatlan, hogy a bepanaszolt afféle szervezőként járjon el a vizsgálatban
– mondja Rihay-Kovács.
Hozzáteszi: az áldozat ezzel szemben egyáltalán nem is értesült semmiféle vizsgálatról, és hogy történt ilyen, azt jóval később, egy tévés nyilatkozatból tudták meg. Ők nemhogy nem kapták meg a vizsgálati jelentést annak lezárultakor, de csak az érintettre vonatkozó adatigényléssel, másfél év után tudtak egyáltalán hozzájutni a dokumentumhoz. Eközben a jelentés azt írja, hogy a panaszos meghallgatása „nem volt lehetséges”, mivel betegállományban volt. Ez viszont egyáltalán nem volt igaz, őket nem is értesítették a meghallgatásról.
Ráadásul amikor panaszt tett, nem készült jegyzőkönyv, így Kiss-B. Atilla a vizsgálatban emlékezetből mondhatta el, szerinte mire vonatkozott a panasz, és végül az így indított eljárásban, a panaszos megkérdezése nélkül, néhány kolléga és a bepanaszolt megkérdezésével állapították meg, hogy nem történt zaklatás
– tette hozzá Rihay-Kovács Zita.
A panaszokról és a közérdekű bejelentésről szóló, a költségvetési szervekre vonatkozó törvény leszögezi: panasz esetén értesíteni kell a panaszost, hogy milyen intézkedést tettek az ügyben, indítottak-e eljárást, hogyan intézték el a panaszt. Ezt Kiss-B. Atilla nem tette meg.
Kiss-B. Atilla az eset óta operettszínházi főigazgatói tisztje mellett az SZFE osztályvezető tanára lett és beválasztották az egyetem szenátusába is.
Forrás: hvg.hu
Fotó: Kriza Zsigmond, MTI/Bruzák Noémi
"Nem csak a migránsok zaklatnak és erőszakoskodnak ? Mintha ettől rettegnének az igazi vidéken. :)"