A 18. század végére Magyarországon uralkodóvá vált a nyugati öltözködési divat, amelyet így kárhoztatott Ányos Pál 1782-ben: „Ideje, hogy egyszer megnyílik szemetek,/ S megunja idegen majmozást szívetek… Kedves leányzóink, már alig esmérlek,/ Annyi abroncs, fodrás, csipkék közt szemléllek/ Hát leszaggattátok már szűz pártátokat?/ Fejeteken tornyot csináltok s várokat?/ Azt is lószőr s csöppü viszi magosságra../ Utálva tekéntek az ilyen hívságra!” Madárt nem esmérjük máskép, csak tollárúl, Ki micsoda nemzet, látjuk gúnyájárúl, Ne járjon magyar úgy, ki mint citront árúl,/ Nemzetem törvényt tégy, kérlek, a ruhárúl.

Forrás: ntf.hu
Feltöltő: Csizmás Kond
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

3 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Csizmás Kond
Most i itt az idő, hogy felnyiljanak a szemek.
Rizikó
@Csizmás Kond: A mi szemünk nyitva van! Már tudjuk, hogy nyugatról többnyire csak a szemét jön és a kizsigerelés.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.