Durva gúnynéven emlegetik Orbán Viktort NATO-körökben

A Deutsche Welle egy elemzést készített, amelyben a NATO-tagországok megosztottságát vizsgálták az ukrán helyzet szempontjából.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A lap elemzése azt firtatja, hogyan állnak a vitában a kelet-közép-európai, illetve a balkáni országok, valamint Törökország. Ez abból a szempontból fontos, hogy hogyan fognak válaszolni Ukrajna és Oroszország éleződő katonai feszültségére – írja a napi.hu.

Az USA és az Egyesült Királyság Moszkva elrettentésére szavaz katonai akcióval. Eközben Franciaország, Németország és Olaszország a párbeszédre teszi a hangsúlyt. Mások, köztük Bulgária, Magyarország és Szlovákia is inkább távol maradna a konfliktustól – idézi a hírportál Stefan Meistert, a német külügyi intézet régiós szakértőjét.

A szakértő figyelmeztet arra, hogy a NATO az utóbbi időszakban kissé meggyengült.

Ennek okai részben a populista politika előretörésében, a brexitben, illetve Donald Trump volt amerikai elnökben keresendők, aki feltételhez kötötte volna az USA katonai kiállását a NATO-tagállamok mellett. Putyin részben ezt akarja kihasználni azzal, hogy új európai biztonsági rendszerről tárgyalna, amiből kihagynák az Egyesült Államokat.

Így merül fel egy nagy kérdés: ezzel fel tudja-e lazítani a katonai szövetséget? Erre a legnagyobb esélye a NATO déli szárnyán látszik.

Ott van például Horvátország, ahol Zoran Milanovic államfő kijelentette: ha élessé válik az ukrán-orosz konfliktus, akkor országa „visszavonul”. Az elnök nem fejtette ki, mire gondol, a zágrábi kormány azonban gyorsan ez ezzel ellentétes hangvételű, magyarázkodó levelet írt NATO-partnereinek. Eközben Moszkvának biztosan tetszett a megjegyzés.

Bulgária esetén a nacionalizmus hagyományosan egyben oroszbarátsággal párosul, aminek ezúttal Stefan Janev védelmi miniszter adott hangot. Ezzel szemben ott van Románia, ahová amerikai és más NATO-csapatok érkeznek, amit a közvélemény támogat, így a kormány saját népszerűsége növelésének eszközét látja benne.

Végül pedig itt van Magyarország és Orbán Viktor, aki különleges kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyinnal. Emiatt egyesek ráragasztották a „Putyin pincsikutyája” gúnynevet.

A kormány szoros orosz-magyar kapcsolatai miatt távol tartaná bármilyen NATO-tevékenységből Moszkvával szemben.

Mindeközben Putyin pontosan tudja, mit akar Kelet-Európától, és mit adhat cserébe ezért. A Guardianban megjelent cikkében Timothy Garton Ash ismert brit Kelet-Európa-szakértő úgy véli, az orosz vezető vissza akarja állítani a lehető legtöbbet abból az orosz nagyhatalmi befolyásból, ami a Szovjetunió 30 évvel ezelőtti összeomlással hirtelen elveszett. Ezért pedig viszonylag olcsó gázzal és a nacionalista elitek támogatásával fizetne.

Forrás: napi.hu
Fotó: MTI/Máthé Zoltán