Médianapló - A polgár miért hajlamos az engedetlenségre?

Egy meglátás farvizén (dafke)

Médianapló - A polgár miért hajlamos az engedetlenségre?

A derék tanárúr a régi új belügyér egy félmondatán, pontosabban annak ürügyén elmélkedik, akinek a főnöke kibővítette a hatáskörét: megkapta – az eddigi területek nagy része mellé - az egészségügyet, a közoktatást és a szociálpolitikát is. Az az igazság, hogy sokkal izgalmasabb – ne értsd félre Wazze, nem fontosabb, hanem izgalmasabb -, hogy mik az elkerült területek. Azonban most egy a megkapott területeket érintő megjegyzésről van szó.
A miniszter-jelölt parlamenti meghallgatása egyikén – az sem piskóta, hogy miképp lehet Orbán szabadon száguldó fantáziája által ihletett kormányzati struktúrát, hogyan lehet a parlament bizottságaiéba tuszakolni - kijelentette (legalább is a derék Tanárúr szerint), hogy: jogvégzett emberként sem ismeri a polgári engedetlenség intézményét.
Nos a dolog igazi szépséghibája, hogy Orbán esetében a polgári jelző igencsak zavaros stichet kapott. Az már csak egy apró cserkó a büdös tortán, hogy Orbánnak nem csak a „rendszerváltás katarzisában” változott – sőt azt is mondhatnánk, hogy nem csak akkor szokott változni – az emlékezete.
A szokásos idézetgyűjteményben kettő is van Orbántól:
A polgári engedetlenség azt jelenti, hogy tudjuk, mit teszünk, és vállaljuk annak minden szükséges következményét. (Orbán Viktor ellenzéki politikus a kordonbontásról, RTL Klub, 2007. február 2.)
illetve

A magyar jogrendszerben polgári engedetlenség nincsen. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2017. június 16.)
Amihez hozzá kell tennem, hogy
a kordonbontásról jogerős ítélet mondja ki, hogy: csoportos garázdaság volt,
ami pedig a jogrendet illeti nagyon úgy tűnik a belügyér csak idézte a főnökét! =))

pedig a portás még csak öreg:
nepszava.hu/3157478_oktatas-torveny-modositas-sztrajk-tanar