A magyarok többsége nem akar közeledni Oroszországhoz, a Nyugathoz tartozás vágya még mindig lényegesen vonzóbb hazánkban. Putyin népszerűsége az elmúlt öt évben csökkent.
Fotó: pixabay.com
A Závecz Research a Telex megbízásából készített közvélemény-kutatást május végén olyan kérdésekben, amelyekről 2017-ből is rendelkezésre állnak az adatok, így van mivel összehasonlítani, mennyit változott a helyzet.
A magyarokban általánosan nőtt a bizalmatlanság a nemzetközi környezet iránt, de mivel hazánkban leginkább Oroszország és Vlagyimir Putyin orosz elnök megítélése romlott, a kontrasztból jelenleg a Nyugat jön ki jobban, hiszen a relatív vonzereje növekedett – értékelte a közvélemény-kutatás eredményét a Telexnek a Political Capital igazgatója. Krekó Péter szerint a magyar közvélemény alakulása Oroszországgal kapcsolatban megfelel a nemzetközi trendeknek, ez pedig azt mutatja, hogy
„a háborús helyzetnek mégiscsak van egy olyan általános olvasta, hogy ne bízzunk abban, aki egy szomszédos országot lerohan”.
Öt évvel ezelőtt az embereket megosztotta az a kérdés, hogy Magyarországnak közelednie kellene-e Oroszországhoz, vagy épp távolodnia lenne érdemes, de enyhén barátkozós volt a közhangulat. A Závecz Research 2017 márciusában készített, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a válaszadók csaknem fele (48 százalék) közeledéspárti volt, de az elutasítók aránya is magas volt (41 százalék).
Most a válaszadók 45 százaléka volt a távolodás pártján, és 22 százaléka nem tudott véleményt alkotni. Ebben a kérdésben egyébként erősen polarizált a hazai társadalom pártszimpátia alapján: az ellenzéki szavazók 83 százaléka távolodna el az oroszoktól, a kormánypártiaknál ugyanez az arány csak 27 százalék. A Fidesz-szavazók sokkal oroszbarátabbak az átlagnál, a többségük (45 százalék) még mindig közeledne, és kimagasló a bizonytalanok aránya is (28 százalék).
Címlapkép: pixabay.com
16 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás