Közel félmillióan használják, hozzányúlhat a kormány a katás adózáshoz

Több ötlet is felmerült már, hogy a kormány hogyan nyúljon hozzá a katás adózáshoz, melyet ma Magyarországon közel félmillió munkavállaló használ. A kormány célja a visszaélések megszüntetése, legalábbis ezt hangoztatják. Egy másik, a kis- és középvállalkozásokat érintő adózás már biztos, hogy év végével változni fog.

A Világgazdaságnak nyilatkozó adószakértő szerint akár az ekho mintájára is átalakíthatja a kormány a katás adózást (kisadózó vállalkozások tételes adója). Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje úgy vélekedett, a jogalkotó a minimálbér összegéig alkalmazza a főszabály szerinti munkabér adózását, és csak az afeletti részre engedélyezi a vállalkozói jövedelemre vonatkozó tételes adókat. 

Fotó: Illusztráció/pixxabaycom CC0

A cikk szerint a katás adózás megváltoztatását már miniszterjelölti meghallgatásán belengette Varga Mihály pénzügyminiszter, a költségvetés benyújtásakor pedig arról beszélt, hogy a cél a visszaélésekre lehetőséget adó kiskapuk bezárása ennél az adózásánál, ami a költségvetés és a vállalkozások érdeke is.

A Magyar Kereksedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László a Világgazdaság megkeresésére kijelentette, az új katát január elsejétől kellene bevezetni, és amennyiben megmarad az adónem, akkor a 12-ről 18 millió forintra emelkedhet az éves bevételi plafon, a tételes adó mértékét viszont ki kellene igazítani, mert tíz éve változatlan.

A cikk szerint a Pénzügyminsztérium már elkezdte a szakmai egyeztetéseket, és várható, hogy óvatosan fogják a törvényt módosítani, mert Magyarországon jelenleg körülbelül 455 ezren adóznak így.

Czoboly Gergely a lapnak megerősítette, a kata szerint adózó vállalkozások terhei valamennyi lehetőség esetében kedvezőbben a munkaviszonyban alkalmazottak adóterheihez képest, így jelentős ösztönzést jelent a trükközésre. 

"A katánál főszabályként 12 millió forintos értékhatárig havi 50 ezer forint adót kell fizetni, a legtöbb esetben további évi 50 ezer forintos helyi iparűzési adó (hipa) mellett, ami minden más adózási megoldással szemben kimagaslóan kedvezőbb eredményre vezet. A szakember megjegyezte, bár a jogalkotó szigorított, 12 millió forintos bevétel és hárommillió forintos kifizetés felett 40 százalékos pluszadót vezetett be, bár ez csupán csökkentette a különbséget, de nem oldotta meg a problémát, mert még így is megmaradt a kata előnye"

- olvasható a cikkben.

Czoboly szerint 

annak ellenére ugyanis, hogy a kormány jelentős eredményeket ért el az elmúlt években az adóék csökkentésében, a munkabér a legmagasabb adómértékkel terhelt jövedelem Magyarországon, 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, 15 százalékos személyi jövedelemadót és 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot vonnak le belőle.

Az adószakértő hozzátette, az ekho-féle irány mellett azt is lehetségesnek tartja, hogy a katát választók körét azokra a szakmákra szűkíti a kormány, amelyekre a jogalkotó eredetileg is gondolt a kedvezményes adózás kapcsán, de lehetséges, hogy megfordítják, és azokat a munkaköröket nevesítik, ahol jellemző a rejtett munkavállalás.

Az adószakértp a 40 százalékos különadó kiterjesztését vagy a hárommilliós értékhatár változtatását nem tartaná eredményesnek, de az kézenfekvő lehet, hogy a NAV felhasználja a rendelkezésére álló adatbázist és célzott vizsgálatokkal lépjen fel a bújtatott munkavállalókkal és az őket foglalkoztató cégekkel szemben.

A cikk szerint Varga Mihály miniszter még csak feltételes módban beszlt egy másik fontos adóváltoztatásról, azonban Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár viszont már tényként közölte, hogy az év végével megszűnik a kis- és középvállalkozások iparűzésiadó-kedvezménye, így 1 helyett ismét 2 százalékot kell befizetniük az adózóknak. 

"Ezzel a rezsivédelemből kikerülő önkormányzatok pótolni tudják a megnövekedett költségeiket, és bár mindössze 1 százalékról van szó, Czoboly Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy a cégek egy részénél ez eléri vagy akár meg is haladja a 9 százalékos társasági adó összegét. A széles adóalapja miatt ugyanis azoknál a vállalkozásoknál, amelyek nagy árbevétellel és kis profitabilitással működnek, ez egy igen nagy adóterhet jelent, viszont a kedvezmény kivezetése értelemszerűen nem tekinthető adóemelésnek"

- olvasható a cikkben.