A magyar dolgozók fele nem keres többet, mint a betanított munkások

Hiába nőttek a bérek, nem érnek többet.

MTI/Mónus Márton

Júliusban a nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt Magyarországon. Ez 16,6 százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest, ami alapvetően jó hír lenne, ám ennek nagy részét elvitte a mostanra 20 százalék fölé gyorsult infláció – mutat rá a telex.hu.

Ez a 279 400 forint alapesetben 400 ezer forintos bruttónak feleltethető meg (kedvezmények nélkül) – derül ki a G7 elemzéséből. Ha jobban megnézzük az álláshirdetéseket, kiderül: ez a gyárakban két műszakban dolgozó, betanított munkás jellemző bére.

Vagyis az összes magyarországi munkavállaló fele legfeljebb annyit keres, mint amennyit egy akár már nyolc általános iskolai végzettséggel is betölthető állásra felvett szakképzetlen munkás visz haza.

Ez azért probléma, mert azt jelzi, hogy a medián értékét a náluk képzettebb munkavállalók nem mozdítják el felfelé: vagy nincsenek sokan, vagy nem keresnek jobban. 

Hogy mennyire nem versenyképesek a magyar fizetések a nyugat-európaiakkal – főleg ami a szakmával rendelkezőket, a jól képzetteket illeti –, arról még árulkodóbb, ha a magyar béreket uniós viszonylatban vizsgáljuk. Nyár közepén a magyar mediánbér értéke az év eleji 730-740 eurós szintről már 700 euró alá esett. Vagyis, ezt már mi tesszük hozzá, a magyar munkavállalók fele alig több mint felét kapja annak a pénznek, mint ami Ausztriában a minimálbére lenne (1200 euró).