Rekorder lett a havi inflációban Magyarország

Még a hiperinflációval küzdő Törökországban sem ugrott meg annyival augusztusról szeptemberre az infláció, mint nálunk, köszönhetően többek közt a rezsicsökkentés kormányzati szűkítésének, amely a rezsiköltségek emelkedését eredményezte.

A privatbankar.hu cikke borítékolható volt az infláció meglódulása a rezsiemelések miatt auguszturól szeptemberre, a KSH pedig a múlt héten azt közölte, hogy az éves fogyasztóiár-index egy lélektani határt lépett át a kilencedik hónapban, hiszen az infláció 0,1 százalékponttal 20 százalék fölé állt be. Utoljára ilyen 1996 novemberében volt, akkor is 20,1 százalékon állt, mint az idei szeptemberben.

Fotó: Illusztráció/Facebook/Orbán Viktor/videórészlet

Az egyhavi 4,5 százalékpontos emelkedés azért is sokkoló a lap szerint, mert ennél magasabbat nem hogy Európában nem produkált senki, de még a hiperinflációt nyögő Törökországban is csak 3,24 százalékos volt az egyhavi emelkedés.

A lap kitért rá, hogy azon 37 országból, amely cikkük megjelenéséig publikálta a szeptemberi fogyasztóiár-növekedés, azok közül 26-ban augusztushoz képest fokozódott az éves infláció mértéke, 11-ben azonban csökkent.

"A 20 százalék feletti mutatója miatt Magyarország értelemszerűen jócskán hátrébb szorult az inflációs ráták összevetése alapján elkészített rangsorunkban. Míg augusztusban még tíz országot sikerült megelőzni, addig szeptemberen már csak hatot, a balti triót (Észtországot, Lettországot és Litvániát), valamint Ukrajnát, Moldovát és Törökországot"

– olvasható a cikkben.

A jegybanki alapkamat emelésével (mint az infláció elleni védekezés fő monetáris ellenszere) a Magyar Nemzeti Bank mellett (amely szeptember végén 13 százalékra emelte az irányadó rátát) Románia, Izland, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Svájc és Dánia is élt, de például az előbb már említett Törökország nem. A háborús agresszor Oroszország pedig lazított a monetáris "gyeplőn". A magyarországi 13 százalékos alapkamatnál magasabbat jelenleg Európában két országnál lehet találni: Moldovában és Ukrajnában.

A cikk szerint jövő év elejére akár 23-25 százlaékon is tetőzhet a magyar infláció, Orbán Viktor miniszterelnök épp a napokban szólította fel a magyar gazdaság vezetőit, hogy 2023 végére felezzék meg a szeptemberi értékét az inflációnak, vagyis vigyék be azt 10 százlaék alá.

"Ha ez sikerül, akkor a mostani 13 százalékos alapkamat – és az ahhoz igazított megtakarítási kamatok, jelesül az állampapíroké – pozitív reálkamatot hozhatna annak, aki most köti le a pénzét egy évre.

Hogy ez így lesz-e, az talán minden eddiginél bizonytalanabb. Így csak játéknak tekinthető a számokkal a harmadik összevetésünk, amely a szeptemberi éves inflációs ráták és a jegybanki alapkamatok különbsége alapján rangsorolja az egyes országokat. Míg az alapkamatos listán Magyarország felküzdötte magát a képzeletbeli dobogóra, ezen épp fordított utat járt be, az augusztusi harmadik helyéről az infláció megugrása miatt nyolc hellyel hátrébb, a tizenegyedik pozícióba került"

– olvasható a cikkben.