Persze ahhoz el kellene kezdeni az emelést.
Mint ismert, a Belügyminisztérium (BM) online kérdőíves kutatást indított az idei kormányátalakítás után a pedagógusok körében és a köznevelésben dolgozóknál, hogy azok válaszaikkal segítsék a közös munkát. A BM szerint több mint tízezren töltötték ki a kérdőíveket.
A kérdőív eredményeit ismertetve azt írták:
a pedagógusok nagy többsége fontosnak tartja, hogy további béremelés esetén kiemelt juttatási szempont legyen, ha valaki a leghátrányosabb helyzetű településen dolgozik, illetve sok halmozottan hátrányos helyzetű gyermekkel foglalkozik.
Ugyancsak jelentős többség ért egyet azzal, hogy a tanárok díjazásánál a jövőben vegyék figyelembe a teljesítményértékelést.
A tájékoztatás szerint a részvétel az online konzultáción önkéntes és anonim volt. A felmérés két körben folyt, június 13-26., illetve szeptember 1-20. között. Az első felmérésben nemcsak pedagógusok, hanem a nevelést segítő munkatársak is részt vehettek. A júniusi konzultációt 24 ezren, a szeptemberit már több mint 33 ezren töltötték ki.
A felmérések az ideális csoport- és osztálylétszámokkal, a munkakörülményekkel és a juttatásokkal, a pedagógusok és a gyermekek védelmével, a pedagógusok teljesítményének értékelésével a munka minőségének elismerésével kapcsolatban kérték ki a tanárok véleményét.
Az ösztönzéssel kapcsolatban legtöbben a pedagógusok további béremelését jelölték meg a legfontosabbnak. Nagy többség (84 százalék) értett egyet azzal, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben, illetve a magas arányban hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó pedagógusoknak indokolt többletjuttatást biztosítani.
A válaszadók 70 százaléka értett egyet azzal, hogy a pedagógusok díjazása a jövőben vegye figyelembe a teljesítmény értékelését és differenciáljon a munka minősége alapján.
A pedagógusok 91 százaléka többnyire vagy teljes mértékben egyetértett azzal, hogy a biztonságos iskolai légkör jelentős hatással van a gyermekek, tanulók teljesítményére. Még többen voltak azok, akik szerint az eredményes nevelő-oktató munkához szükség van arra, hogy az osztályteremben és az iskolában is mindenki betartsa az alapvető viselkedési szabályokat.
A válaszadók 78 százaléka szerint fontos a pedagógusok konfliktuskezelési, stresszkezelési készségeinek fejlesztése. A pedagógusok kétharmada azzal is egyetértett, hogy az iskolaőrség bevezetése indokolt az olyan iskolákban, ahol arra igény mutatkozik.
Megosztottak a pedagógusok a munkaterheléssel kapcsolatban: egy részük megfelelőnek, másik részük soknak tartja a heti kötelező óraszámot. A pedagógusok 70 százaléka egyetértett azzal, hogy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók fokozottabb bevonása segíthetné a pedagógusok munkaterhének csökkentését.
A pedagógusok teljesítményének értékelésével kapcsolatban a válaszadók 75 százaléka egyetértett vagy többnyire egyetértett azzal, hogy a pedagógusokat további szakmai fejlődésre és még magasabb minőségű munkavégzésre ösztönzi, ha rendszeres visszajelzést kapnak a teljesítményükről. A kitöltők több mint 60 százaléka többnyire, 22 százaléka pedig lényegében egyetértett azzal, hogy a teljesítmény értékelésében mind a külső, mind a belső, intézményen belüli értékeléseknek fontos szerepe van.
A felmérésben részt vevők 71 százaléka legalább közepesen – de 42 százalékuk többségében vagy teljesen – egyetértett azzal, hogy középiskolában és azáltalános iskola felső tagozatánál segítené az intézményvezető értékelését, ha az adott pedagógus munkájáról visszajelzést kapna a tanulók véleményéről is. A szülők véleményének figyelembevételét ennél jóval kevesebben tartják fontosnak.
A felmérés eredményei irányadóak a kormánynak a további pedagógusbéremelés tervezésében is – emelték ki. A cél, hogy a pedagógusok átlagbére 2025-re elérje a diplomás átlagbérek 80 százalékát. Az utóbbi időszak tüntetései azonban nem azt mutatják, hogy a pedagógusok bíznának a helyzet javulásában.
1 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás