Az Európai Unió soros elnökségét ellátó Csehország hétfőn későn este bejelentette, hogy mind a négy, Magyarországot érintő vitás kérdésben megállapodásra jutottak az EU-hoz akkreditált nagykövetek.
Magyarország eredetileg december 19-éig kapott határidőt, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében végrehajtsa a vállalt közbeszerzési és korrupcióellenes intézkedéseket. Aznap ülésezik a tagállamok képviselőit tömörítő Európai Tanács, amely hivatalosan jóváhagyhatja a 2021-2027-es uniós ciklus felzárkóztatási (kohéziós) forrásai egy részének felfüggesztését, amint azt az Európai Bizottság javasolta. A bizottság két döntési lehetőséget ajánlott a Tanács számára:
a kohéziós forrásokhoz hozzárendelt nyolc magyar operatív program közül három – a Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Plusz és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Plusz – esetében a kötelezettségvállalási keret 65–65 százalékát függesszék fel. Ez együttesen 7,5 milliárd eurót, vagyis kicsit több mint 3000 milliárd forintot jelentene.
A Tanács emellett dönthetett volna úgy is, hogy mindhárom érintett operatív programot blokkolja. Ez azt jelentené, hogy a teljes, hét évre szóló felzárkóztatási keret 52 százalékát, 11,36 milliárd eurót (több mint 4600 milliárd forintot) függesztenek fel.
Illusztráció: Pixabay.com
A hétfő esti megállapodás alapján azonban a felfüggesztett összeg végül a bizottsági javaslatnál is kevesebb, körülbelül 2500 milliárd forint (6,3 milliárd euró) lesz, a három említett operatív program 55 százaléka.
Dankó Béla, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Nagy István agrárminiszter és Valánszki Róbert, Dévaványa polgármestere a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kőmagtári Tábla állattartó telepének átadási ünnepségén Dévaványán 2021. november 8-án. A beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretéből valósulhatott meg.
A 24.hu még a hétfő esti megállapodás előtt megkérdezte a brüsszeli tárgyalásokra kijelölt Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert, hogy a tervek szerint az érintett operatív programok teljes keretösszegére írnák-e ki a pályázatokat, vagy csak a felfüggesztéssel nem érintett részösszegekre. A következő választ kapták a sajtófőnökétől:
„A kormány, ahogyan az eddigiekben, úgy ezután is előfinanszírozza az uniós fejlesztési programokat a hazai költségvetésből. Az operatív programok forrásainak bármilyen arányú felfüggesztéséből tehát a kedvezményezettek semmit nem fognak érzékelni, a pályázati kiírások 2023-ban folytatódhatnak. Az uniós források hozzáférése érdekében tett vállalásokat pedig az Európai Bizottsággal történt előzetes megállapodásnak megfelelően ütemezetten és maradéktalanul teljesítjük, így 2023-ban a bizottság is beláthatja, hogy nincs szükség felfüggesztésre, és a források 100 százalékát elérhetővé teszi számunkra”.
További részleteket a 24.hu oldalán olvashatnak.
Ők fogják érezni.