Hét hónap után derült ki, hogy a Fidesz–KDNP-ben vita van a kérdésről – Ma kezdenek tárgyalni a svéd–finn NATO-csatlakozásról a parlamentben

Megkezdi a 2023-as költségvetés módosításának tárgyalását szerdán az Országgyűlés, amely megvitatja a finn és a svéd NATO-csatlakozás ratifikálását is. A két észak-európai ország az orosz-ukrán háború tavalyi kitörése után, májusban nyújtotta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. A NATO-csatlakozásról szóló javaslatot tavaly július 14-én továbbította a külügyminisztérium az Országgyűlésnek. Tehát 7 hónap után derült ki, hogy a Fidesz–KDNP-ben vita van a kérdésről.

Napirend előtt a képviselők megemlékeznek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ünnepnapjáról, a nemzetbiztonsági szolgálatok megalakulásának napjáról.

Elkezdődik a 2023-as központi költségvetéséről szóló törvény módosítását kezdeményező javaslat vitája.

A kormány tavaly decemberben rendeletben módosította a jogszabályt, majd a Költségvetési Tanács egyetértő véleményének birtokában januárban benyújtotta az Országgyűlésnek.

A főbb változások között szerepel a rezsivédelmi alap forrásainak közel négyszeresére, a tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelése. Módosulnának a főösszegek is: az államháztartás központi alrendszerének kiadása 33 ezer 426 milliárd forintról 39 ezer 759 milliárd forintra, míg bevétele 31 ezer 074 milliárd forintról 36 ezer 358 milliárd forintra nőne. A hiány is változik: 2352 milliárd forint helyett 3400 milliárd forintban állapítanák meg.

Az államadósságot az év végére a GDP 69,7 százalékára vinnék le az eredeti törvényben szereplő 73,8 százalék helyett.

Fotó: Pixabay cco

Együttes általános vita lesz Finnország és Svédország az Észak-atlanti Szerződéshez (NATO) való csatlakozásának kihirdetéséről

Aligha volt olyan javaslat az utóbbi időben az Országgyűlésben, aminek elfogadásához hét hónap sem volt elég – írja a Telex a mai vita kapcsán. Hosszú halasztás után a parlamentben szerdán kezdik a vitát a svéd–finn NATO-csatlakozásról, de az még kérdés, hogy a zárószavazás mikor jöhet. Mint múlt héten kiderült, a Fidesz–KNDP-frakción belül ugyanis több képviselőben „kérdések merültek fel” az esetleges eszkaláció veszélye és Magyarország „sértegetése” miatt. Ezért a parlament most úgy kezdi el tárgyalni a kérdést, hogy heteken belül még magyar tárgyalódelegációkat is akarunk küldeni Finnországba és Svédországba a problémás ügyek rendezésére. A következő hetekben így utolsó előttiként Magyarország is rábólinthat majd a NATO bővítésére.