2001 óta harmadával csökkent a szőlőművelési terület Magyarországon, azonban jelenleg több szőlő terem és jobb minőségű bor készül ezeken a területeken. A kilátások viszont meglehetősen borúsak.
Illusztráció: Pixabay.com
Jelenleg a hazai borvidékek 70 százalékán fehér borszőlő terem, azonban ez az arány durván felborulhat a klímaváltozás miatt – írja a Másfélfok.hu. A pesszimista forgatókönyv szerint a mostani dél-spanyolországi vagy tunéziai borvidékekre jellemző viszonyok alakulhatnak ki a Duna-Tisza közén, ami a vörös borszőlöknek kedvez. Hozzáteszik:
Sokkal többről van szó, mint hogy a jelenlegi szőlőfajták képtelenek lesznek megélni az adott területen, és fehérboros országból vörösboros országgá változunk.
A globális felmelegedésből adódó szélsőséges időjárási események nem kímélik majd a szőlőtőkéket sem. A század végére a globális kibocsátás csökkentése nélküli forgatókönyv hatalmas növekedést vetít előre a forró napok számában, ami a levelek és bogyók megperzselődéséhez vezethet, lassítja az érési folyamatot és csökkenti a fotoszintézist is.
A borvidékeken jelenleg előforduló tavaszi fagyok gyakorisága háromszorosára nőhet, ami jelentősen rontaná a terméshozamot.
A klímaváltozás hatásai már jelenleg is érezhetőek: 2001 óta ugyan harmadával csökkent a szőlőművelési terület Magyarországon, azonban javult a megtermelt bor minősége. Az elmúlt fél évszázadban viszont negyedével nőtt annak a hőnek az éves összege, ami a szőlőtőkéket éri, és ezzel összefüggésben a termésátlag is.
A szőlőt jelenleg 62 ezer hektáron termesztik Magyarországon, összesen 22 hazai borvidéken: a Kunsági a legnagyobb, míg a Nagy-Somlói a legkisebb borvidék. A nagy területi újratelepítések és a borvidékeken kívüli területek kizárása következtében 2001 óta csökkent a művelt terület nagysága, és mára csupán a korábbi kétharmada lett, viszont egyértelműen javult a bor minősége.
3 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás