Kiderültek a részletek a védőnői szolgálat átalakulásáról – A helyzet kétségbeejtőbb, mint gondoltuk

Az egy dolog, hogy a védőnői szolgálatokat elveszik az önkormányzatoktól, az viszont egészen más, hogy a kormány a rezsit és a béren kívüli juttatásokat is mindenütt velük fizettetné meg.

MTI Fotó: Balázs Attila

Mint ismert, a védőnői szolgálatok államosításáról szóló törvénymódosítást már tavaly elfogadták. A népszava.hu azonban most értesült az átállás részleteiről is, amelyeket már július elsejével bevezetnek majd. A lap megtudta:

noha szombattól már nem önkormányzati, hanem állami feladat a védőnői szolgálatok működtetése, az utolsó pillanatokban készülnek a vonatkozó szerződések, és egyelőre megoldatlan például az, ki fizesse a rendelők rezsijét.

A kapkodó központosításra utal az is, hogy a fővárosi és az agglomerációs önkormányzatokat csak június közepén hívták először egyeztetésre a feladat átvételére kijelölt centrum kórházak. A pénzügyi és vagyonjogi szempontból korántsem egyszerű kérdésben azonban csak a képviselők dönthetnek, így most lóhalálban hívják össze a testületi üléseket.

Az ellátás biztonságáért felelős Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) nem aggódik, mondván a személyi és tárgyi feltételek biztosítása a vármegyei intézmények feladata.

Csakhogy ezek – nem lévén ehhez se ingatlanuk, se szakemberük – az önkormányzatokkal kötött megállapodás útján tervezik ez megoldani. Ilyen megállapodásokat viszont még nemigen köttettek. A védőnőkkel is csak elvétve írták alá a jogviszony folytatásáról szóló szerződéseket, holott az új rendszer a hét végétől működne.

4042 önkormányzati, intézményi és egyetemi fenntartású területi védőnői szolgálatnál összesen 5063 védőnő dolgozik az országban.

Az idő sürget már csak azért, mert az önkormányzatok csak 2023. június végéig kapják az állami apanázst a feladatellátásra, azt követően a vármegyei intézmények, Budapesten pedig a centrumkórházak gyakorolják a munkáltatói jogokat és működtetik a szolgálatot. A munkabérekre, legalábbis az eddig fizetettre, az állami költségvetésben ott a pénz, csak más osztja szét ezentúl. Az már más kérdés, hogy az egészségügyi szakdolgozók mellett júliustól a védőnőktől is megígért 18 százalékos béremelést tavaly nem tervezték be a költségvetésbe, hiszen még nem volt döntés róla, így kérdés, hogy miből finanszírozzák majd ezt az intézmények.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egy kormányhatározat, illetve -rendelet szerint a kórházaktól épp akkor, szintén július 1-től veszi át az ingatlanüzemeltetési feladatokat a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF), amikor a védőnők – és így szolgálati helyiségeik – átkerülnek a kórházakhoz.

Vagyis a kórházak költségvetésében nem lesz fedezet az önkormányzatoktól használatba átvett ingatlanok víz, csatorna-, gáz-, szemétszállítás, takarítási díjak, valamint a hibaelhárítás, karbantartás költségeire, a nem önkormányzati ingatlanok bérleti díjára.

Ehhez képest az OKFŐ a Népszava kérdéseire azt válaszolta, hogy „minden szükséges fedezet rendelkezésre áll a védőnői szolgálatok működtetésére és a bérükre”. A kórházak kiadásait szerintük fedezi a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) kötött finanszírozási szerződés. Az ingatlanok üzemeltetésében sem látnak problémát, az OKFŐ szerint ezek ingyenes használatának biztosítása továbbra is önkormányzati feladat. Egyéb esetekben – például, ha csak bérli az ingatlant a település – akkor a „felek kölcsönösen segíthetik egymást a terhek megosztásában.”