A K-Monitor a Fővárosi Törvényszéken indított pert a Belügyminisztérium ellen.
Kincses Gyula szerint ki kell adni a BCG-tanulmány részleteit, hiszen mi fizetjük, minket is érint. Forrás: Youtube
A civil szervezet a tárca által 2020-ban a Boston Consulting Grouptól (BCG) megrendelt, majd tíz évre titkosított tanulmánynak, valamint az erről szóló szerződésnek a kiadását kéri – közadatra hivatkozva – bírósági úton a Belügyminisztériumtól -írja a 24.hu. Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató és Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is tanúskodni fog.
Mivel a tanulmány nem nyilvános, csak sejthető, hogy a benne foglaltak alapján végzi a fideszes kormány az egészségügy átalakítását. Az pedig a K-Monitor szerint is elfogadhatatlan, hogy úgy próbálnak átalakítani egy teljes ágazatot, hogy az ezzel kapcsolatos terveiket nem osztja meg sem az ágazati dolgozókkal, sem a lakossággal – azokkal, akik a befizetéseiken keresztül nemcsak az egészségügyi rendszer valódi fenntartói, de annak az igénybe vevői is.
A 277 millió forintba került, ezeroldalas tanulmányt arra hivatkozva titkosította a kormány, hogy egy döntés-előkészítő anyagról van szó.
Jenei Zoltán vallomástételéről – attól tartva, hogy titkosított információk hangozhatnak el – kizárták a nyilvánosságot, vagyis a sajtó az országos kórház-főigazgató vallomása idején nem lehetett jelen a tárgyalóteremben. Kincses Gyula tanúvallomása azonban nyilvános volt. A MOK elnöke elmondta: nem ismeri a tanulmányt, annak részleteiről semmilyen információja sincs. Az, hogy valaki tudja, milyen irányba halad az egészségügy átalakítása, ám ezt nem osztja meg az orvostársadalommal, az a szakmát nagyon zavarja. Az orvosok nem elszenvedői, hanem részesei akarnak lenni a folyamatoknak – tette hozzá. Hogy milyen menetrendet követ a kormány az egészségügyi reform során, csupán Takács Péter államtitkár közléseiből rakható össze.
A MOK kereste a Belügyminisztériumot a BCG tanulmányának megismerhetőségét kérve, ám a tárca visszautasította a kamara kérését arra hivatkozva, hogy a kormány titkosította a dokumentumot. Pedig a MOK azt is elfogadta volna, hogy csak egy, az alapirányokat tartalmazó kivonatot kapjon a tárcától. Kincses a 2010-es Semmelweis-tervvel is érvelt, ami teljesen nyilvános, és vitatkozni lehetett róla.
Ezzel szemben a mostani reformot csak nyilvános közlések kísérik, de a Semmelweis-tervhez hasonló átfogó dokumentum nincs
– fogalmazott az orvoskamara elnöke, aki hozzátette, fontos lenne, hogy ne csak azok értesüljenek a döntésekről, akik meghozzák azokat, hanem legyen egy olyan átfogó terv is, amit meg lehet vitatni. „Ezt a tervet aztán adott esetben támogatni is tudjuk, és be tudunk állni mögé.”
Döntés kedden még nem született. Az ítélethozatalt a bírónő október 31-re halasztotta: akkor derülhet ki, hogy a törvényszék feloldja-e a BCG-tanulmányt a titkosítás alól.
A K-Monitor korábban már indított pert a BCG ellen is, hogy nyilvánosságra kerüljön az egészségügyi ágazat átalakításáról 2020-ban készített tanulmány. Ezt a pert a bíróság megszüntette, mert egy korábbi alkotmánybírósági határozat szerint cégek nem perelhetők közérdekű adatokért.
2022-ben egyszer már döntött ennek a tanulmánynak a titkosságáról a bíróság. Akkor a Fővárosi Ítélőtábla elfogadta a BM érvelését, és nem talált kivetnivalót a titkosításban. Az AB sem észlelt alaptörvény-ellenességet a kérdésben. Mivel azóta több jogszabályt is elfogadtak az egészségügyről, a K-Monitor arra próbált hivatkozni, hogy ez az ítélet már nem lehet mérvadó.
2 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás