A Magyar Külügyi Intézet (MKI) ötvenedik évfordulós összejövetele a Vigadó Dísztermében volt hétfő délután.
Jó hasonlat, végül is. Forrás: Oroszlánkirály
A fideszes rezsim az MKI elnökévé az amerikai Gladden J. Pappin-t tette meg. A Harvard Egyetemen történelemből és politikatudományból végzett szakember – aki két éve a Mathias Corvinus Collegium szenior vendégoktatója – megnyitójában az MKI szerepéről beszélt – írta a Telex. Az intézet a változó világban elemzéseket készít, geostratégiai szempontokat vesz figyelembe, segítve ezzel a vezetők döntéseit. Az intézet áprilistól Orbán Viktor (OV) egyik szóvivője, – ahogy ők becézik, politikai igazgatója – Orbán Balázs (OB) felügyelete alá került.
OB az Oroszlánkirály című Disney meséből vett idézetekkel példálódzott a karrierdiplomaták számára is háttéranyagokat készítő szakemberek számára. Célja ezzel a kormány jelenleg követett külpolitikai szempontjainak, igényeinek vázolása volt.
OB emlékeztetett: az MKI akkor jött létre, amikor Magyarország még szovjet érdekszféra volt. Ekkor az intézetnek nem volt más feladata, „mint mintakövetés: fel kellett mondani a leckét, amit Moszkvából diktáltak.”
A 2020-as évek OB szerint másról szólnak: ekkor „jelent meg az igény”, hogy a mintakövetésen túl „valami saját dologgal kellene előállni.”
„Ez a felismerés hozta az igényt, hogy önálló értékeink mentén alakítsuk a külpolitikánkat a világban” – próbálta értelmezni a jelenlegi rezsim szinte folyamatosan szövetségeseinket támadó külpolitikáját.
OB szerint Magyarország „külpolitikai nagykorúvá válása” olyan „kognitív forradalom”, olyan paradigmaváltás, mint amilyen 70 ezer évvel ezelőtt a gyűjtögető ember számára a vadászó életmódra való áttérés volt: onnantól kezdve másképp kellett együttműködni, nagy teret kellett bejárni, folyamatosan változó világban kellett felismerni a lehetőségeket, miközben egymásnak ellentmondó feladatokat kellett megoldani, hiszen ragadozóként kellett viselkedni és óvakodni attól, hogy maga a vadász prédává váljon.
OB szerint az MKI új feladata ezzel párhuzamba állítható. Túl kell tehát lépni a gyűjtögetésen – a mintakövetésen – és vadásszá kell válni, azaz saját értékvállalásainkon keresztül értelmezni a világot, észrevéve a lehetőségeket és a veszélyeket, magyar szemszögből.
„Először csak azt tudtuk, másképp szeretnénk csinálni pár dolgot, (…) de az önállósághoz ez nem elég, konstruktívnak kell lenni, nem elég ellenezni valamit.” Orbán Balázs szerint ehhez az kellett, hogy létrejöjjön a magyar modell, amely révén Magyarországon a '20-as évek már „a konstruktív magyar külpolitikáról szólnak” – OB még itt sem nevette el magát, nem tett említést konfliktusokról Magyarország és az EU, vagy akár a NATO többi tagja között.
Szerinte ezek nem konfliktusok, hanem „ellenállóképes, nem merev algoritmusok alapjára épülő logikai rendszer következményei”.
Szerinte téves ugyanis az a meggyőződés, hogy a jó külpolitikai elemzés értéksemleges – próbálta megideologizálni az élet lassan minden területére kiterjedő kormánypropagandát OB. Célként tűzte ki a korábbi, megingathatatlannak vélt álláspontok felülvizsgálatát, egyfajta elbizonytalanodás révén. A 37 esztendős OB az Oroszlánkirályból vett jelenettel példálódzott:
Szimba a tó tükrében nézi magát, majd a víz fodrozódni kezd, Szimba elbizonytalanodik, hogy nem apját látja-e tükröződni, majd ekkor a valóságban is megjelenik apja. „Ez egy nagyon fontos üzenet” – mondta Orbán, az elbizonytalanodást adva meg az új paradigmák felismerésének, megalkotásának kulcsaként.
És még ekkor sem nevette el magát.
4 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Új hozzászólás