Szijjártó Péter szerint az identitásunk gyökere az elvégzett munka és az imádságos hit egységében rejlik

Identitásunk gyökere az elvégzett munka és az imádságos hit egységében rejlik – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a bencés, a ciszterci és a piarista diákszövetség centenáriumi ünnepségére küldött videóüzenetében.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Szijjártó Péter hangsúlyozta:

a mai napig hálás azért, hogy a győri bencéseknél töltött majdnem négy éve során ezt a nevelést, valamint "az elvégzett munkának és a hitnek az egységét" kaphatta meg útravalónak.

A diákszövetségek centenáriumi éve megadja az alkalmat és a lehetőséget arra, hogy megtapasztaljuk az összefogásnak, az egységnek az erejét – mondta a miniszter.

Szijjártó Péter arra kérte a jelenlévőket, hogy folytassák azokat az erőfeszítéseket, amelyek az egységre és az erőre irányulnak.

Továbbra is képviseljük a világban, az egyre nehezebb körülményeket kínáló világban mindazt amit a bencéseknél, a cisztereknél, piaristáknál tanulhattunk

- fogalmazott.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára arról beszélt: az akkori minisztérium a kommunizmus legsötétebb évtizedei alatt eléggé megkeserítette egykori diáktársaik életét, de most a tárcánál a hat államtitkárból négy szerzetesrendi diák volt, és pusztán ez a tény is jól rávilágít arra, hogy a rendszerváltástól napjaikig jó irányba fordultak a dolgok.

Ebben elévülhetetlen érdemei vannak a szerzetesrendi és keresztény alapokon álló iskoláknak, valamint annak az értékközösségnek, amit az öregdiákok próbálnak képviselni

- mondta.

Takács Péter kiemelte, komoly felelőssége van az iskoláknak és az öregdiákoknak is, hogy a folyamatok ne forduljanak vissza, az irány megmaradjon.

Az államtitkár szerint a kérdés az, hogy milyen Magyarországot szeretnénk:

olyan országot, amely krisztusi alapokon áll, keresztény értékrendre épül, az örök isteni értékek talapzatán áll, vagy ezzel ellenkezőt, woke ideiológiát, jóemberkedést, gender lobbyt, új marxistákat?

Ha bátran támaszkodunk egymásra és azokra az értékekre, amelyeket tanárainktól kaptunk, akkor nyugodtan lehetünk optimisták, és mondhatjuk azt, hogy a szerzetrendi iskolák és diákjaiknak a közössége méltó letéteményese lesz elődeinknek – mondta Takács Péter.

Hozzátette: azt gondolja, hogy az egész magyar keresztény haza javára tudnak cselekedni.

Tóth András, a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke, volt győri bencés diák, az ünnepséget szervező Szerzetesi Iskolák Diákjainak Társaság vezetője (SZITA) elmondta: a társaság, a magyarországi szerzetesrendi diákszövetségek együttműködési fóruma 2022-ben jött létre, száz évvel azt követően, hogy 1922-ben Klebelsberg Kuno akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére megalakult az első szerzetesrendi nevelésben részesültek tömörítő diákszövetség: a ciszterci. Ezt követte 1923-ban a bencés és a piarista diákszövetség megalapítása.

Hangsúlyozta: a centenárium 2022. évi kezdete alkalmat kínált, hogy a szerzetesrendi diákszövetségek között egykor szintén meglévő együttműködést is felelevenítsék. Ennek kezdeményezője az egykori győri bencés diák Szijjártó Péter, aki erre vonatkozó bejelentését 25 éves osztálytalálkozóján tette meg a győri Bencés Gimnázium dísztermében mondott – ott összegyűlt több száz, évfolyamtalálkozót ünneplő diáktárs előtti – köszöntő beszédében – emlékeztetett Tóth András.

Mint elmondta, a SZITA keretei közötti együttműködésben a legnagyobb tagsággal és múlttal rendelkező szerzetesrendi diákszövetségek vesznek részt: a Bencés Diákszövetség, a Magyar a Ciszterci Diákok Szövetsége, a Magyar Piarista Diákszövetség, a Ferences Öregdiákegyesület, a Miasszonyunk Iskolanővérek Diákjainak Országos Szövetsége. Az együttműködés célja a tapasztalatcsere és közösen elhatározott társadalmi jelentőségű programok megvalósítása, mint amilyen 2023-ban a bencés, ciszterci és piarista diákszövetségek alapításának századik évfordulójának közös megünneplése.

Tóth András szólt arról is, miután még élnek azok a generációk, akik el tudják mondani, hogy miben is ragadható meg a Magyarországon évszázadok óta jelen levő szerzetesi nevelés lényege, ezért össze akarták gyűjteni ezeket a tapasztalatokat, hogy akár olyan oktatási körülmények között is megvalósíthatók legyenek, ahol már kevesebb a szerzetes tanár. Ennek érdekében a SZITA a Magyar Diplomáciai Akadémia támogatásából kutatást indított.

A kutatás eredményeit Máthé-Tóth András, magyar teológus, vallástudós, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének alapítója, egykori piarista diák vezette kutatócsoport értékelte ki, amelyet a SZITA egy ünnepi kötetben jelentetett meg.

Nógrádi László, a Bencés Diákszövetség elnöke azt mondta: a környezetünk, a gyorsuló idő, egy érdekek által vezérelt, rohanó világba szédít minket, de szerencsére vannak olyan értékeink, amelyek minden időben értékek, mértékek maradnak.

Pólya Viktor, a Magyar Ciszterci Diákok Szövetségének elnöke kiemelte, a közösség az az a többlet, amit a szerzetesek által "magunkba szívhattunk", amikor szerzetesrendi közösségek a saját maguk közösségi formájukba meghívást adtak. Minden egyes iskolában érezhető, hogy az oktatáson, a nevelésen túl a közösségek formálása az, amely kiemelt módszerként megjelenik – mondta.

Strommer Pál, a Magyar Piarista Diákszövetség elnöke az említett kutatás egyik megállapítását kiemelve azt mondta: a szerzetesrendi iskolák nem az egyformaság, hanem a sokféleség iskolái: miközben vannak általános jelenlévő jellegzetességek, tettenérhetők megkülönböztető sajátosságok is.

A kutatás szerint a szerzetesi nevelés lényege négy pontban ragadható meg: teljes idejüket és énjüket diákoknak szentelő nevelők; vallásos hit; közösség iránti igény kialakítása; valamint teljes embert nevelő pedagógia – olvasható a közreadott sajtóanyagban.