Még szerződést sem kötöttek, de az Orbán-kormány már kilakoltat a Maxi-Dubaj kedvéért

Lehet, hogy valamiről lemaradtunk?

MTVA/Bizományosi: Róka László

Ahogy mi is megírtuk, Lázár János már tavaly december legelején arról beszélt, hogy  új "millenniumi városközpont" jöhet létre a Rákosrendező pályaudvar területén, mintegy 130 hektáron, amely a modern világvárosok sorába emeli Budapestet. Az azóta Orbán Viktor utána szabadon csak Maxi-Dubajként emlegetett komplexumról egyelőre semmilyen konkrétum nem derült ki, állítólag még szerződés sem született az ügyben, de úgy tűnik, hogy a kormányt ez nem állítja meg. 

A helyszínre a Népszava.hu látogatott el, és a rengeteg romos épület és a hírhedt sorompó mellett a kontrasztot is kiemelték, amit a rákosrendezői állomás környékén tapasztalhat az ember. Garay Klára, Podmaniczky-díjas városvédő elmondta:

Mintha nem is ugyanabban az országban lennénk, nemhogy egyazon városban. Aki a síneknek ezen feléről akar átjutni akár orvoshoz, akár vásárolni, akár óvodába a túloldalra, csak óriási kerülővel teheti meg.

A szakértő elmondta: nem a terület hasznosításával van a baj, hanem azzal, hogy ezt az Orbán-kormány sajátos szerepértelmezése szerint szigetszerűen, a városkontextusból kiragadva készülnek megvalósítani, nem törődve azzal, hogy miképpen illeszkedik majd az új negyed a városszövetbe, hogyan kapcsolódik a közmű és közúti hálózatokhoz. Attól is tart, hogy a kiemelt beruházások bevett gyakorlata szerint itt sem készül majd környezeti hatástanulmány, sőt, az érintett önkormányzatot és a lakosságot is kizárva döntenek arról, hogy mi épüljön a területen. Ráadásul a kiemelt partnerek a kormányzati mentesség védelme alatt a kitermelt veszélyes hulladékot többnyire nem szakszerűen ártalmatlanítják.

Lázár János, a mini/maxi-Dubajt december elején bejelentő építési miniszter az elsők között húzta le a Nyugatiba vezető vágányok és így Rákosrendező környezetének vasúti megújítását az állami beruházási listáról, az erre elnyert uniós forrásokat is visszafizette, csak megállíthassa a Vitézy Dávid csapata által kidolgozott vasútfejlesztési projektet. Most mégis 300-400 milliárd forint értékű állami forrásból megvalósuló közösségi fejlesztést ígér a területre. A külföldi befektető azonban üresen akarja megkapni a területet, ahol most tucatnyi cég működik

és több százan, de akár ezernél is többen élnek különféle jogcímű vagy jogcím nélküli lakáshasználóként, hajléktalanként elhagyott MÁV ingatlanokba húzódva vagy a növénnyel erősen benőtt területen összetákolt bódékban.

A környéken járva a lap tudósítója többekkel is találkozott, akik ezen a területen élnek – de már nem sokáig. Az egyik megkérdezetett megosztotta: már nem marad sokáig, hiszen a főnöke tavaly október táján kapott egy levelet a MÁV igazgatóságtól, hogy menjen be és vigye magával a tulajdoni lapot. Ott azután megmondták neki, hogy idén március végéig, de legkésőbb augusztus elejére ki kell költözniük, mert rendezik és beépítik a területet. 

Hozzátette: a területről novemberben már ki is költöztettek vagy 40-50 családot valahová Pest környékére, a két házsort már le is bontották. A szomszédos házakban élő MÁV-dolgozókat is értesítették, hogy másutt kapnak szolgálati lakást, így menniük kell.