V4 helyett B-terv – Brutálisat bukhatunk Orbán új mestertervével

Orbán Viktor miniszterelnök szorosabbra fűzné Magyarország kapcsolatát a szerbekkel, szlovákokkal és az orsztrákokkal. Ezzel egyesítené a térség "szuverenista államait", melynek nem csak politikai, de gazdasági vonatkozásai is lesznek. De jól járunk vagy hatalmasat bukunk az ötlettel?

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági évnyitó rendezvényén beszélt arról, hogy a V4-es struktúrában még van valamennyi szufla, valamennyi élet, de eközben egy másik együttműködési forma is kibontakozni látszik a szuverenista államok között.

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala

Hozzátette, ebben Magyarország mellett megjelentek a szlovákok, az "Európa számára nélkülözhetetlen" szerbek, és Ausztriában is lesz egy választás szeptemberben. „Tehát könnyen lehet, hogy lesz egy osztrák-magyar-szlovák-szerb együttműködés a következő időszakban.

A kormányfő szerint ez nem kiváltja majd a V4-et, hanem mellette jelenik meg, és egyre nagyobb gazdasági tartalommal bír majd, ami számunkra igen fontos, hiszen a Balkánon komoly lehetőségeink vannak.

A Pénzcentrum ennek fényében megkérdezte GKI Gazdaságkutató Zrt. gazdasági szakértőit, milyen következményei, buktatói lehetnek a miniszterelnök tervének.

Molnár László és Mihályi Máté kiemelte, hogy

a kormányzat az előző időszakban próbálta szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatait Szerbiával, ez észrevehető az oda irányuló exportunk és az onnan származó importunk növekedésén. Ám 2023-ban még mindig csupán az importunk 1,5 százaléka, az exportunknak pedig az 1,8 százaléka köthető Szerbiához, és mindkettőnek közel az egyharmada energiahordozó.

Azt is hozzátették, a kormányfő által vázolt együttműködéstől összességében nem kell óriási gazdasági csodát várni, hiszen Ausztria, Szlovákia, Szerbia és Magyarország 2022-ben a világ GDP-jének mindössze 0,8 százalékát adta, amiből az következik, hogy világgazdasági kontextusban sem külön-külön, sem pedig együtt nem képviselnek komoly erőt ezek az államok.

Magyarország, Szlovákia és Ausztria uniós tagország, a szerbek viszont a közeljövőben még nem fognak csatlakozni. Így tehát a régiós külkereskedelmi hangsúlyok eltolódásának aligha lesznek világgazdasági hatásai, és az sem valószínű, hogy a magyar kormányfő által felvázolt új régiós együttműködés jelentősen változtatna Magyarország világgazdasági hierarchiában elfoglalt helyén – fűzték hozzá a szakemberek.

Orbán Viktor tervével kapcsolatban azonban az is kétséges, hogy az osztrákok és a szlovákok mennyire lesznek érdekeltek egy ilyen négyes együttműködési rendszer létrehozásában. Igaz, a potenciális együttműködéssel ők is nyerhetnének, hiszen bizonyos ágazatokban regionális stratégiai pozíciót építhetnének – fejtegette a Pénzcentrumnak a lehetséges előnyöket Vida György, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gazdaságtudományi Karának adjunktusa.

A szakember szerint több ágazat is lenne, amiben az osztrák-magyar-szlovák-szerb négyes erősödni tudna, ezek például: a regionális bankszektor, hiszen az Erste Bank, Raiffeisen Bank, OTP jelenléte relatíve erős az osztrák-szerb-magyar-szlovák területen; az építőipar, amit a Wienerberger és a Masterplast tevékenysége alapozhatna meg; és energetika szempontból lehetne jelentősebb együttműködést kiépíteni a MOL-Slovnaft és az OMV révén.

Vida György azonban arra is rávilágított, hogy kérdéses, a V4-es országok hogyan viszonyulnak majd a térségben megjelenő, lehetséges új tömbhöz, pedig stratégiailag kulcsfontossággal bír a V4 fenntartása, hiszen a globális gazdasági és politikai térben a térségnek akkor lesz alkupozíciója, ha összefog, valamint egy irányba tart.

Ha szétesik, akkor a nagyobb gazdasággal és politikai hatalommal rendelkező országok befolyásában fog sodródni a térség. Emellett Ausztriával nem szabad versenyt futni, együttműködni azonban annál inkább, és ugyanígy van ez a szerbek esetében is – jelentette ki.