Kell egy háború délen is? Magyar és orosz támogatással szítják a feszültséget a szerbek a Balkánon

Szijjártó Péter azokat lelkesítette, akik nyomorékká tették a magyar katonákat

A tűzzel játszanak a szerbek a Balkánon azokkal az akcióikkal, amelyekkel szinte provokálják az erőszak elszabadulását. A magyar és az orosz vezetés pedig ebben a partnerük.

Nem vettek részt a koszovói szerbek azon a hétvégi népszavazáson, amelyet gyakorlatilag nekik írtak ki, hogy képviseletet biztosítsanak számukra Északkelet-Koszovóban, ahol ők élnek relatív többségben – írta meg a 24.hu. A helyi szerbek arról szavazhattak (volna), hogy leváltsák-e a négy, észak-koszovói önkormányzat, azaz Észak-Mitrovica, Zvecsán, Leposavic és Zubin Potok albán polgármesterét, de csak 253-an mentek el szavazni a több mint 45 ezer választásra jogosult közül. A koszovói albán elnöknő, Vjosa Osmani szerint a bojkott döntően Belgrád nyomására következett be. Szerinte Aleksandar Vucic szerb elnök megint megszegte az ígéretét, amit a nemzetközi partnereinek tett.

Orbán Viktor attól a Milorad Dodik boszniai szerb elnöktől kapott kitüntetést, aki szerint Srebrenicában nem is történt népirtás – Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Tavaly áprilisban a helyi választásokat szintén bojkottálták a helyi szerbek, ám amikor az albán polgármesterek megpróbálták elfoglalni a minimális számú vokssal megszerzett hivatalukat, a szerbek zavargásokat rendeztek. Ekkor sebesült meg Zvecsánban a KFOR-nak, a NATO koszovói békefenntartó alakulatának 27 magyar katonája, akiket a dühöngő szerbek megfékezésére vetettek be. A félresikerült akció nyomán két magyar katonának végül amputálni kellett a lábát – ezt a magyar honvédség vezérkari főnöke csak hosszú hónapokkal később ismerte el. Bár az összetűzésekb 93 KFOR-katona sérült meg, a koszovói bníróságok mindössze két szerbet ítéltek el a zvecsáni zavargások miatt.

Ugyanakkor sok mindent elárul a Fidesz-kormány külpolitikájáról, hogy pár nappal a május végi zvecsáni összecsapások előtt egy belgrádi szerb nacionalista gyűlésen Szijjártó Péter mondott lelkesítő beszédet Aleksandar Vucic szerb elnök híveinek – vagyis annak a tábornak, melynek tagjai nyomorékká tették a magyar katonákat.

Ha ezek után bárki azt gondolná, hogy a koszovói szerbek a zavargások után visszafogták magukat, az óriásit téved. És ugyanígy téved az is, aki azt hiszi, hogy a magyar kormány felhagyott a szerbek támogatásával a régióban. Szijjártó Péter idén április közepén megerősítette: Magyarország számára Szerbia fontosabb, mint Koszovó.

A magyar katonák végtagvesztésével járó zvecsáni zavargások és a mostani Szijjártó-nyilatkozat közötti időszakban sem tétlenkedtek a szerbek:

tavaly szeptemberben megtámadtak egy koszovói albán rendőrjárőrt, az egyik albán rendőrt megölték, illetve bevették magukat egy helyi kolostorba. Ekkor a hatóságok már rélyesen léptek fel, és végül három szerb támadó is életét vesztette. Az esetet az Európai Parlament később terrorcselekménynek minősítette.

Hogy mit művelnek Boszniában a szerbek, azt az elmúlt napok eseményei is jól mutatják. Egyhangúlag fogadta el például a boszniai szerb parlament azt a jelentést, amely szerint 1995-ben Srebrenicában nem népirtás történt,

és nem pontos az ott meggyilkoltak számára vonatkozó adat. A boszniai szerbek szerint Srebrenicában nem több mint nyolcezer, hanem 1500-2000, legfeljebb háromezer embert gyilkoltak meg. Hogy háromezer ember meggyilkolása miért nem népirtás, arról nem szólnak a hírek.

Mint az köztudott, A kelet-boszniai Srebrenicában a boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. Mindez azért került újra napirendre, mert az ENSZ egyes tagjai – német-ruandai kezdeményezésre – július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánítanák. A javaslatot Szerbia ellenzi, mivel Milorad Dodik boszniai szerb elnök szerint a népirtás nem történt meg. Dodik tavaly kitüntetést adott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, majd idén Orbán Viktornak is. A magyar miniszterelnök az elismerés átvételekor arról beszélt, hogy „ez a szeretet kifejezése, a barátság kifejezése, nem egyszerű államközi aktus.” Hozzátette,: azért állt ki a szerbek mellett, mert a szerbekkel szemben a nemzetközi politikai igazságtalan.