Vagyonosodási vizsgálat - így szimatol az APEH

Ez alapján szimatol az APEH Januártól szeptember közepéig az adóhatóság közel kétezer-ötszáz vagyonosodási vizsgálatot végzett el. Közülük ezerhatszázötvenhét eset zárult adóhiány megállapításával, a hivatal munkatársai 14,69 milliárd forint adókülönbözetet tártak fel. A revizorokat az ellenőrzések alanyainak kiválasztásáról, az információszerzés módjairól és a vizsgálat menetéről kérdeztük. Ki kerülhet célkeresztbe? Az APEH egyéni kockázatelemzés alapján, a rendelkezésére álló, adózókra vonatkozó adatok (közhiteles nyilvántartások, adóbevallások) analizálásával választja ki a vagyonosodási vizsgálatok alanyait. A feltűnő, irritáló vagyongyarapodást "produkáló" magánszemélyek lakossági bejelentés alapján is látókörükbe kerülhetnek. Az adóhatóság bevallási adatok, adatszolgáltatások, társhatósági megkeresések és bejelentések alapján "válogat" az adózók között. Könnyen "megakadhat a szemük" a jelentős értékű ingó- és ingatlantulajdonnal rendelkező, vagy nagy összegű tagi kölcsönt nyújtó magánszemélyeken, a tartósan veszteséges vállalkozások tulajdonosain, valamint az éveken keresztül minimálbérnek megfelelő összeget bevalló egyéni és társas vállalkozókon. Mivel az egyes vagyontárgyak (ingatlan, gépjármű) szerzési folyamatáról a hatóságok közhiteles nyilvántartást vezetnek, ráadásul az illetékek kiszabásával, megfizetésével kapcsolatos feladatokat az APEH végzi, a feltűnő vagyongyarapodásra utaló jelek gyakorlatilag az adóellenőrök ölébe hullanak. Tudják, hogy ki, mikor, milyen autót vagy ingatlant vásárolt, és ha ezeket az adatokat összevetik az illető adóbevallásával, hamar kiderül, hogy az adózó rendelkezett-e elegendő jövedelemfedezettel a vagyontárgyak megvásárlásához. (Ha jövőre bevezetik a vagyonadót, még pontosabb információk állnak majd a revizorok rendelkezésére az adózók életszínvonaláról.) Bizonyítékok a netről? Az, hogy valaki egy közösségi portálon szereplő képek tanúsága szerint egzotikus szigeten nyaralt, még nem tekinthető bizonyítéknak a vagyonosodási vizsgálat során. Ahhoz azonban éppen elég, hogy az adózóra irányítsa a hatóság figyelmét, és további vizsgálódásba kezdjenek ellenőreik. "Az adózó által internetre feltöltött információk jelzésértékűek lehetnek, ám az ellenőrzés során nem minősülnek bizonyítéknak" - állítja az APEH sajtóosztálya. A lakosságtól érkező jelzésekkel hasonló a helyzet: ezek is tartalmazhatnak hasznosítható információkat, ám "az APEH csak az ellenőrzési eljárás keretében feltárt, valamint az adózó által szolgáltatott bizonyítékok, adatok alapján tesz megállapítást".