Wittenberg 1517.

Wittenbergben 1517. október 31-én Luther Márton a vártemplom kapujára szögezte ki 95 tételét, melyben teológiai alapokon egyházi gyakorlatokat kérdőjelezett meg, s ezzel útjára indult a reformáció. Bár Luther fellépésnek eredetileg nem volt célja az egyházszakadás, ez mégis ahhoz vezetett, hogy a Katolikus Egyház mellett újabb keresztény egyházak jelentek meg Európában. Vallási köntösbe bújtatott érdekek mentén hosszú ideig folyt háborúskodás ezután. A reformációt ellenreformáció követte. Mégis ez az esemény 1517-ben az, amivel együtt megszületett az igény Európában a vallási toleranciára. A keresztény-keresztény szembenállást később ökumené, keresztény egységre való törekvés követte. (A szó - oikoumené gé - görög eredetű és jelentése: az egész lakott földkerekség.) Időközben a török hódításokkal, népvándorlással és népek exodusával újabb vallások jelentek meg Európában. Bár ezen más vallások nem tartoznak a keresztény felfogás szerinti ökumené körébe, a vallási türelemre való törekvés kihatott arra, hogy az ember – minden uszítás ellenére - törekedjenek tisztelni egymást bármilyen vallásúak is legyenek. Magyarország többször mutatott szép példát a vallási türelem tekintetében. Ezek egyik példája, maikor 1569. október 20-án Váradon János Zsigmond jelentette ki, hogy, „a mi birodalmunkban mi azt akarjuk, hogy szabadság legyen, mert tudjuk, hogy a hit Isten ajándéka és a lelkiismeret semmi erőszakkal nem vitethetik”. (Ezen kijelentésének közvetlen hatása volt az Unitarianizmus fennmaradására.) Az 1568. évi tordai vallásügyi törvény olyan mértékben biztosította a toleranciát, a lelkiismereti és vallásszabadságot, hogy azt a világ csak közel 400 éves lemaradással volt képes követni azzal, hogy az ENSZ Egyetemes Emberi Jogok Nyilatkozatába bekerült: Ha más-más módon is, de Mohamedánok, buddhisták, szcientológusok és mások is emlékeztetik néha arra Európát, amiről L. Ron Hubbard Az Út a Boldogsághoz című könyvében ír: „A türelem jó alapkő az emberi kapcsolatok építéséhez.” Luther nem gondolhatta akkoriban, hogy lépése ilyen módon járul majd hozzá a világ keresztény és nem keresztény vallásai közötti kölcsönös megértéshez, de bizonyos, hogy ilyen nagy formátumú teológus szellemisége előtt nem képes gátat emelni 400 év. Október 31-én tiszteleghet tehát mindenki a világon Luther Márton előtt akár keresztény, akár más vallású.