Elektrosokk, kikötözés, kényszeretetés! Kegyetlen részletek a kínai munkatáborokról

Mindennapos az elektrosokk, az ágyhoz kötözés, az éhségsztrájkolók kényszeretetése a kínai munkatáborokban, amelyekbe egy kínai magazin adott bepillantást, miközben az ország vezetői e táborok megreformálását ígérik.

A táborok kegyetlen világát a Lens magazin több oldalas írásában mutatja be, mégpedig az északkeleti Liaoning tartomány egyik ilyen - női rabok számára kialakított - létesítményének korábbi hivatalnokait, volt és jelenlegi lakóit, valamint tartományi ügyészeket idézve. Az újság finomítás nélkül számol be a munka általi "átnevelés" során tapasztalható körülményekről, részletezve az engedetlennek tartott bentlakók erőszakos megregulázásának módszereit is.

A cikk szerint a nők ágyhoz vagy rácsokhoz bilincselése mindennapos gyakorlat, ezzel gyakran hetekig büntetik őket. Súlyosabb esetben kezüket összekötözve a plafonról lógatják őket, vagy végtagjaiknál fogva láncolják őket az ágyhoz, asztalhoz, szekrényhez úgy, hogy végül a testük "a levegőben lóg". Gyakran alkalmaznak bilincset az éhségsztrájkolók lefogására, a szájukat pedig a nőgyógyászati vizsgálatoknál alkalmazott eszközökkel nyitják ki, és gyakran órákon keresztül hagyják kitámasztva. Az őrök kontroll nélkül alkalmazzák az elektrosokkot is, számos esetben idegi sérülést, testi torzulást okozva.

Bár a hatályos jogszabályok mindössze 6 órát engedélyeznek, a bentlakóknak gyakran 12-14 órát is dolgozniuk kell egy nap, és ha ezt megtagadják, verésre vagy az említett büntetések egyikére számíthatnak. A munka leggyakrabban mezőgazdasági, ruhagyári vagy más termelőipari robotot jelent, de a korábbi lakók elmondása szerint az is előfordult, hogy útépítésre irányították őket. A nőknek akkor is dolgozniuk kellett, ha terhesen érkeztek a táborba vagy ha megbetegedtek. Utóbbi esetben az orvosi ellátásért a betegnek, illetve családjának kellett fizetnie. A táborokban csupán a legalapvetőbb orvosi felszerelés volt, nem engedték táboron kívüli kórházba a rászorulókat sem.

A büntető létesítmény egyik volt helyettes vezetője szerint előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer lakosa volt e munkatábornak, évente több mint 100 millió jüan (3,7 milliárd forint) bevételt biztosítottak munkájukkal, de nekik egyetlen jüant sem fizettek. A magazin képeket is közölt, melyeken az egykori lakók kiütött fogaikat, sebesüléseiket, életre szóló bénultságukat dokumentálják. A cikket az elmúlt napokban több tízezren olvasták, hétfő estére viszont lekerült a mikroblogokról, ugyanakkor számos hírportálon továbbra is elérhető. A liaoningi hatóságok nem hagyták szó nélkül az írást, azt ígérve, hogy egy különleges csoport "objektív módon fogja megvizsgálni" a szóban forgó munkatábort, az eredményeket pedig a nyilvánosság elé tárják majd.

Az 1957 óta működő munkatáborok évek óta vita tárgyát képezik a kelet-ázsiai országban. A kínai vezetőség október elején megígérte, hogy átalakítja az emberi jogokat figyelmen kívül hagyó rendszert. Jünnan tartomány vezetése február elején bejelentette az ottani táborok felszámolását, a déli Kuangtung tartomány pedig szintén megtette az első lépéseket ennek az áldatlan helyzetnek a megszüntetésére.