Minél előbb kezdjen el foglalkozni a magyarországi zsidó közösségek kéréseivel - erre buzdítja közleményében az egyik tekintélyes, amerikai zsidó szervezet vezetője Orbán Viktort. A szervezet szerint a kormány nem foglalkozik a problémákkal, és az eddigi megbeszélések sem hoztak érdemi eredményt.
Forrás:
Origo
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
A holokauszt támogatók köre sok éve folyamatosan zsarolja a világot állítólagos múltbeli szenvedéseivel, és ezek felsorolásával próbál szimpátiát kicsikarni folyamatos agressziói támogatására
A holokauszttagadás, önmagában értelmetlen kifejezés zsidóktól ered az 1980-as évekből. Tagadni olyan dolgot lehet, amiről tudjuk, hogy létezett, de mi tagadjuk azt, például elloptunk valamit, de ha megkérdeznek letagadjuk. Itt viszont holokauszt kételkedőkről van szó, akik nem hiszik el az állítólagos zsidók elleni tömeggyilkosságokat a II. vh során. Az "holokauszttagadó" helytelen zsidó kifejezést azokra alkalmazzák, akik aktívan közreműködnek annak leleplezésében, hogy az állítólagos holokausztra nem volt parancs, nem voltak tervek, nem volt menetrend, és kivitelezése az állított módon teljes mértékben lehetetlen lett volna, elsősorban a megadott számú holttest elégetéséne vagy eltemetésének fizikai lehetetlensége miatt az adott helyen, az adott berendezésekkel és fűtőanyagokkal. A holokauszttagadás kifejezés többek között azért értelmetlen, mert soha meg nem történt dolgot tagadni nem lehetséges.
Emberek, akik azt mondják, hogy a holokauszt az adott módon nem történhetett meg a fizika törvényei vagy más okok miatt, nem tagadják a holokausztot, mivel nem tudják, hogy az megtörtént-e, illetve alapos a gyanújuk, hogy az a vázolt módon nem történhetett meg. Ennyit a "holokauszttagadás" kifejezés logikájáról.
A holokauszt-állítók érvelése
• A holokauszt-állítók vagy exterminácionisták a nürnbergi perek anyagát használják többnyire érvként; mivel Nürnbergben gyakorlatilag zsidók nyomoztak és ítélkeztek saját javukra, sajátmaguk által kreált kétséges szabályok szerint, ez nem tekinthető objektív érvelésnek.
A tények nem szólnak az állítók javára; maguk a new-yorki zsidó évkönyv adatai igazolják, hogy a világon 1938-ban és 1946-ban kb ugyanannyi...