Erdogan a határok megnyitásával zsarolja az EU-t

Ha az Európai Unió még továbbmegy az Európai Parlament csütörtöki döntésénél, amelyben a testület Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel, Ankara megnyitja a határokat, és ezt az EU "tudja jól" – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Isztambulban.

A nők elleni erőszakkal szemben folytatott küzdelem világnapja alkalmából a KADEM nőjogi civil szervezet rendezvényén felszólalva az államfő hozzátette: az ilyen "üres fenyegetésekből (...) sem én, sem a török nép nem ért".

A jelenlévők felállva, fél percig tapsolták az államfő kijelentéseit.

Erdogan úgy vélte: Európa soha nem volt tekintettel az emberekre. Nem ők szállították el a kisodródott csecsemők holttesteit a tengerpartról. Miközben Ankara ellát 3-3,5 millió menekültet, Európa nem tartotta be az ígéreteit – hangoztatta.

Úgy fogalmazott: amikor 2015-ben "50 ezer migráns feszült a bolgár határnak Kapikulénél, Európa jajgatott". Afrikában emberek milliói várnak megoldást, de az EU azzal foglalkozik, hogy Törökország csatlakozzon-e vagy sem a tagállamok sorához – mondta Erdogan. Azt állította, hogy Európa az afrikai helyzet javítása érdekében egyetlen lépést sem tett.

Az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalására a képviselők szerint a július 15-i törökországi puccskísérletet követően bevezetett elnyomó intézkedések miatt volt szükség, mert ez a fellépés egyre inkább eltéríti Ankarát az Európa felé vezető útról. Az indítványt 479 igen szavazattal, 37 ellenében, 107 tartózkodás mellett fogadták el Strasbourgban. Az EP-döntés jogilag nem kötelező érvényű, de szakértők úgy vélik, hogy a döntés fokozza a nyomást a csatlakozási tárgyalások lebonyolításában illetékes uniós szervekre.

A menekültáradat visszafogásának érdekében március 18-án kötött EU-török megállapodásban Brüsszel az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítását, schengeni vízummentességet, valamint több milliárd eurós támogatást helyezett kilátásba Ankarának, ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott török terrorellenes törvény enyhítését szabta. A török vezetés erre nem hajlandó, és többen azt vetik a szemére, hogy a jogszabályokat a politikai ellenzék és egyes újságírók elhallgattatására használja fel.