A szólásszabadság jogának megsértése miatt elmarasztalta Oroszországot az Emberi Jogok Európai Bírósága, mivel Moszkva a Kurszk atom-tengeralattjáró tragédiája kapcsán megrágalmazott egy újságírót és annak lapját.
A szólásszabadság jogának megértése miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden elmarasztalta Oroszországot, amiért Moszkva megrágalmazott egy újságot és annak újságíróját a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró katasztrófájával kapcsolatban közzétett cikkeik miatt.
A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság ítéletében aláhúzta, a rágalmazás bűntette miatt az orosz államnak összesen mintegy 5500 euró (mintegy 1,7 millió forint) anyagi kártérítést kell fizetnie a két sértettnek.
Az ügy részleteit ismertetve a bíróság elmondta, hogy az orosz Jelena Milasina újságírónő, a Novaja Gazeta című lap munkatársa az orosz katonai ügyészség ellen szóló bizonyítékokat mutatott be az ellenzéki lap hasábjain megjelent két cikkében a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró katasztrófájában elhunyt egyik áldozat édesapjának és ügyvédje bíráló hangvételű beszámolójára támaszkodva.
Fotó: wikipedia
A bírák véleménye szerint a szerző és a cikket megjelentető napilap hozzájárult a katasztrófa körül kialakult közérdekű vitához, a rágalmazást kimondó hatóságoknak pedig el kellett volna viselniük a napvilágot látott bírálatokat az áldozatok emléke és hozzátartozóik iránti tiszteletből.
Mint elmondták, a felperesek cikkeikben világossá tették az olvasók számára, hogy az apa és az áldozatok ügyvédje olyan tényekről számolnak be, amelyek – és azok elhallgatása – hatalommal való visszaélést jelentenek. Nem mondható el tehát, hogy a felperesek a leírtakhoz nem szolgáltattak semmilyen ténybeli alapot, az újság és az újságíró a médiaetikai kódex szerint jártak el – tették hozzá.
A bírák aláhúzták, különösen határozott indokok kellenek ahhoz, hogy elítéljenek egy olyan újságírót, aki hozzájárul mások szavainak terjesztéséhez. Az orosz nemzeti bíróságok azonban nem fogalmaztak meg ilyen okokat – hangsúlyozta az emberi jogi bíróság.
2000. augusztus 12-én a Barents-tengeren hadgyakorlat közben elsüllyedt a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró, a 118 fős legénység életét vesztette.
A K-141 jelzésű orosz Antyej-osztályú robotrepülőgép-hordozó atom-tengeralattjáró szerencsétlensége azután következett be, hogy a hajótestben 100-150 méteres mélységben robbanás következett be. A hivatalos magyarázat szerint az volt a kiváltó ok, hogy az orr-részben – feltehetően a nem megfelelő rögzítés miatt – felrobbant az egyik torpedó. Mintegy két perccel később egy második, nagyobb robbanás is bekövetkezett, minden bizonnyal akkor, amikor a Kurszk a tengerfenékhez ütközött.
A Kurszk az egyik legkorszerűbb orosz tengeralattjáró volt. Tömege 13 900 tonna, hossza 154 méter, két atomreaktora volt, 24 rakétát hordozhatott, és 1995 januárjában állították hadrendbe.
A Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett összeomlása óta több végzetes kimenetelű baleset történt az orosz haditengerészetnél. A Kurszk tengeralattjáró katasztrófája a legsúlyosabb volt.
(MTI)
(Címlapi kép: wikipedia)
Új hozzászólás