Jóakaróm az ébredésem előtt nem sokkal, a Kossuth Viktor tér közelében fogja meg a kabátom gallérját. Szállok le a 63-as villamosról, belegyaloglok a derékig érő színházi füstbe, innen tudom, hogy álmodom. A puszedliarcú emberrel hosszúnak és képtelenül valóságosnak tetsző beszélgetést folytatok, végül azzal búcsúzik, hogy, mindennek ellenére, áldott, nemzeti karácsonyt kíván a miheztartás végett, szeretteimnek dettó.
Forrás:
Népszabadság Online
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás