Nagyon aggódom amiatt, hogy lassan már depressziós leszek, mert lassan már semmi jó nem történik velem, vagy ha igen, azt a következő csapás úgyis felülmúlja. 23 éves végzős magyartanár szakos egyetemista vagyok. A legnagyobb gondot a szüleim katasztrofális anyagi helyzete okozza a számomra. Anyukám szintén tanár, ezért nem keres túl sokat, az apukám pedig munkanélküli már több mint egy éve, és 50 évesen, érettségivel, nyelvtudás és számítógépes ismeret nélkül nem is túl keresett munkaerő. Többmilliós hiteltartozásunk van, amit a napokban mondtak fel. Van egy középiskolás öcsém, akit még azért fel kéne nevelni. Én kollégista vagyok, mert otthon már megőrültem volna, és dolgozni sem tudnék, mert egy pici faluban élünk, ahonnan sehová sem lehet bejárni. A párommal 2 éve vagyok együtt és nagyon szeretem, nagyon sokat segít, és többek között neki köszönhetem, hogy nem kell otthonról pénzt kérnem - ennél többel viszont nem tudom segíteni a szüleimet. Ritkán járok haza, mert én is...

Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.