Nem akarok gyereket, mert nem akarok aggódni!

@Horizont: Na ugye,hogy van egy kifinomult "úrihölgyi réteg" akinek Vibrátor lesz a "lét-eleme". :-))

Nem egyformák a nők sem, és teljesen megváltoztatja az életet a gyerek.
Lehet később bánni fogja.

@varrólány: ... vagy nem. Akinek nincs gyereke, az nem tudja, hogy milyen az. Viszont mi azt nem tudnánk elképzelni, ha nem lenne...

Egyszerűen el sem tudom képzelni az életemet a gyerekem nélkül. Üresnek érezném. Mostmár, hogy tudom milyen, ha van. Amíg nem tudtam, én sem sokat foglalkoztam a kérdéssel, a különbség csak annyi, hogy én egyszerűen csak mindig tudtam, hogy akarok gyereket, és kész.

@Horizont: Azért adunk teret az ilyen szélsőséges leveleknek is, mert ilyen is van. Olyan is van, hogy a férj veri a feleségét, és az asszony meg tudja magyarázni, hogy miért marad mellette. Egyébként ezek a levelek (és a blogok sem minden esetben) nem tükrözik a Nőkorszak véleményét, mint ahogy az enyémet sem. Mi a trágárságot, pornográfiát, a diszkriminációt nem jelenítjük meg az oldalunkon, a véleményeket igen. A kultúrált hozzászólásokat is.
Örülök, hogyegyébként tetszik az oldal. :)

@Horizont: Igen. :)

Egyáltalán nem kell elítélni. Így gondolkodik és kész. Sokkal pozitívabb mint aki megszüli és a jobbik esetben "elajándékozza" vagy üti-veri.
Nem szül azért,hogy szenvedjen a gyerek, mert a gyerek tényleg teljes embert kíván és 24 órás állandó "ügyeletet".

@Horizont: Mint írtam, azt ítélem el aki megszüli és megfelelő feltételek,gondoskodás nélkül nevel gyereket,gyerekeket.
Nekem van gyerekem és aki nálam jobban szerette az nem létezik. De sokáig én sem akartam és amikor úgy gondoltam lett.

@Horizont: Az biztos, hogy a pasi gyereket akar? Mert nagyon sok férfi sem akar.
Azt mondta egy idős, gyermektelen nő, hogy nincs öröme de bánata sem. Én korrekt felfogásnak tartom, mit színészkedjen.

..így van kódolva...
A címkén írja, hogy selejtes, csak mivel hátul van nem tudja elolvasni.

@Horizont: Azokat én is sajnálom akik mindent megpróbálnak. Ha meglátok gyereket nem megfelelő anyával mindig ez jut eszembe, hogy bár azoknak sikerülne.

Egyszer nekem is volt ilyesmi vitám egy fórumon, huszonéves nő , eldöntötte hogy ő sosem akar gyereket, sőt műtéti módon is terméketlenné tenné magát.
A válaszom:
Nem rossz a javaslatod de azt kizártnak tartom hogy egy nő 100 százalékosan tudja előre hogy nem akar több vagy egyeltalán egy gyereket sem.

Sose lehet tudni milyen váratlan fordulat következik be az életében amikor már bánhatja az egészet.
Az ő válasza:
udod, akadnak határozott emberek is a világon. AKik képesek igenis eldönteni, mit akarnak az életben. Én nem azt döntöttem, el, hogy akarok-e MÉG TÖBB gyereket, hanem azt, hogy egyáltalán nem. Ezért én is a műtétet választom.

"Nem az a gyenge akaratú típus vagyok, akinek olyan fordulatok jönnek az életében, aminek a hatására majd megbánja... AKi ilyen szöveggel jön amúgy mint te, arra mindig értetlenül nézek. Hogy lehet úgy élni, hogy ne tudjak biztosan mérdföldkőnek számító dolgokat eldönteni??? Számomra ez nonszensz."
Én azóta nem szólok ilyenbe bele.Ledöbbentem.

Te hülye liba! Miért akadsz ki azon, hogy a párod férfi létére gyereket akar?
Ha nem tudnád a férfiak is kódolva vannak, minél több gyereket nemzeni!
Férfi létemre imádom a gyerekeimet, nem tudom elképzelni sem milyen lenne nélkülük. Nagyon sajnálom azokat akiknek ez az öröm nem adatott meg.
Aki pedig önként dönt úgy, hogy nem akar, azt csak szánni lehet. Persze lehet majd mikor már késő lesz elkezdesz kapkodni fűhöz, fához, akkor jusson eszedbe mit szalasztottál el fiatalon.

Na! Igaz az a mondás, hogy ha akinek nincs gyereke, nincs öröme, nincs bánata. Nekem van, 2 "db" lányom, a nagyobbik 33 éves, most várja a második babáját, a kisebbiknek még nincs gyereke.
A héten egy könyv kapcsán - amiben elemzik a gyereknevelést és ilyesmit - a nagyobbik lánynak, aki átugrott hozzám egy kis beszélgetésre, sikerült úgy megsértenie, megbőgetnie, hogy azt mondtam, ha belém vágja a nagykést, és megforgatja a szívemben, nem fájt volna annyira, mint ahogy a lelkembe tiport!
Pedig "csak" beszélgettünk.. - jött a kritika, milyen rosszul neveltem, mert nem voltam "kiszámítható, következetes, stb." - Mondom neki, gyerek, ezzel "csak" azt mondod, hogy az elmúlt 35 évem - vagyis az egész életem - egy kalap sz@rt nem ér!

És akkor eszembe jutott a fenti mondás.. - három napba telt, mire megnyugodtam, és a 3. napon, mikor meglátogatott megint a lánykám, nemes egyszerűséggel azt mondtam, legközelebb ha megsértesz, nem bőgni fogok, hanem egyszerűen s-be rúgni..

Na, ennyit a gyerekekről.. - persze, megérte, a robot, a nyűglődés, a miminden.. - megérte, de néha jobb lenne, ha befognák a csőrüket, mert ők olyan jól tudnak mindent, hogy az ember agya megáll..

A kis hölgyet, aki nem akar gyereket, megértem.. - hogy megbánja-e valaha? Ki tudja?? Ha van gyereked, nem tudod milyen az, ha nincs, és fordítva.. Mindenesetre, valóban "nincs öröme, nincs bánata" - és még egy mondás, "nagyon kell szeretni az első három évet ahhoz, hogy a kamaszkorát kibírjad" - meg még millió tanulság - lenne..

Azért én spéci nagyon örülök, hogy vannak - úgy összességében - de nagyon rosszul neveltem őket valóban! Drákói szigorral kellett volna!!! - túlságosan nagy volt otthon a demokrácia...

Van társkereső a neten ahol is a negyven feletti liba gyerektelenül gyerektelen társat keres!
Minek?
A sárgarépa már nem jó?
Gyerek nélkül van értelme élni?
Kérdezem ezt férfi létemre.

@ideals2012: Senki nem tud úgy megbántani, mint az, akit mindennél jobban szeretsz. Közhely, nem közhely, egy anyának a gyereke tudja a legnagyobb bánatot okozni. És a legnagyobb örömet is, persze. Nálunk sincs drákói szogor, lehet, hogy 20 év múlva én is azt kapom, amit te.

Nem tudnám elképzelni az életemet gyerek, esetemben gyerekek nélkül!
Van három csodaszép gyermekem!:)) És igen! Anyának, szülőnek lenni piszok nehéz, és egy életen át tartó gyakorló hívatás, de megéri!:)) Ők a mindenem, nélkülük nagyon üres lenne az életem! Ők azok akik erőt adnak nekem a célok eléréséhez hisz értük teszem. Örömtől fénylő szemükből arcukon ragyogó mosolyból merítek erőt a mindennapok harcához, és nagyon boldog vagyok mikor hallom vidám nevetésük! Mikor átölelnek és fülembe súgják szeretlek anya! Vagy köszönöm anya! Nagyon szeretem őket nem is tudom, hogy mi lenne velem nélkülük.

@Angelika: Hát? könnyen lehet.. - én egyedül voltam velük, nem tudtam egyszerre apa és anya lenni.. - és tényleg nem voltam következetes! A hibáimat beismerem.. - beismerem, hogy sok mindent nem kellett volna haragomban kiejteni a számon, és követtem el hibákat, pl. túlságosan engedékeny voltam egyes dolgokban.
De nem volt segítségem, és a lelkemet kimelóztam, hogy legyen ennivalójuk, ruhájuk, és nyaranta táborozásuk.. - a baj csak az, hogy a rosszra emlékszik, a jóra nem.. - azt hiszem, ez fáj legjobban..

Remélem, 20 év múlva csupa jó szót és elismerést kapsz a gyerekeidtől, ha mégsem, hát legyen kéznél egy barát/barátnő, akinek a vállán jól kisírhatod magad, hogy három nap múlva elfelejthesd az esetleges sértést/bántást.. - a recept: - arra kell gondolni, mennyire örültél, mikor először a karodban tartottad.. - és akkor minden borúra derű jön, és megy tovább a verkli, és elintézheted azzal, hogy "bolond lukból boldond szél fú".. - LOL

@Angelika: Nagyon elgondolkodtató ez a cikk. Biztos te is hallottad azt a mondást, hogy egy nő mindent megtesz azért, hogy legyen gyereke, és mindent azért, hogy ne legyen.
Sajnos nem tudtuk meg, hogy ez a nő hány éves, de az írása alaoján besaccolom 30-nak.
Többször elolvastam, amit írt. Az a meglátásom, hogy valóban nem akar gyereket. Azok az indokok amiket felhoz, csak védekezés, de nem reális indok. Igaza van, ő inkább a jólétet választja, a saját felhőtlen jólétét, és ebbe nem fér bele mindaz a sok lekötöttség, ami egy kisbaba felnevelésével jár. Szerintem fél vállalni, és nem is akar felelősséget vállalni.
Arra nem tudok én sem választ adni, hogy egy nőben mikor alakul ki az anyaság iránti igény. Bennem példul azonnal, amint férjhez mentem. ' év múlva megszületett az első majd 19 hónap múlva a második. Mindketten így akartuk. 5 évig voltam egyhuzamban gyesen, és életem legszebb 5 éve volt. Azért gondolom, ha valakiben nem jelentkezik az anyai vágy és nem érzi ösztönösen azt, hogy kisbabát akar éjjel-nappal ringatni, akkor annál hiába is várja a férje. Ez két külön út szerintem.

@Dulcinea: .. az én életem is erről szólt 35 évig.. - rengeteg erőt adtak a mindennapok elviseléséhez.. - és pont ezért éreztem úgy a lánykám kritikáira, hogy az egész életem egy kalap .. se ér.. - azért megbékéltem, mert nem tudtam volna másképp cselekedni, és tudom, hogy 20 év múlva másképp gondol majd ezekre a dolgokra.. - de azért nagyon-nagyon rosszul esett.. - mert már felnőtt, sőt, anya, és gondolkodhatna olykor-olykor.. Ez van! Majd elmúlik.. - november végén születik a második unoka.. - remélem a legjobbakat.. - LOL

@ideals2012: Értem a pillanatnyi fájdalmadat, amelyet már ha jól értem messze fújt a kósza szél!:) Hidd el minden szülő keresztül esik az általad leírt, vagy hasonló helyzeten!
Fel a fejjel kérlek, és legközelebb ne szívd úgy mellre a dolgot, hisz a gyerekek néha ilyenek is tudnak lenni, és teszik, vagy mondják a dolgokat, anélkül, hogy igazából bántani akarnának bennünket! Meg sem fordul a fejükben, hogy esetleg megbánthatnak minket!:))
Nézd mi szülők a gyerekeinknek kizárólag csak szeretet adunk! Ám cserébe így vagy úgy de könnyeket kapunk! Hol a bánat könnyeit, hol meg az örömkönnyeket!:))

@Dulcinea: .. köszönöm!!! ...

Néha a gyerekek mondanak olyat, amivel megbántanak, de ezt nem gondolják komolyan!
Sőt másnap már bánják, ilyenkor próbálnak esetlenül hízelegni, de aztán újra elkövetik a kis hadjáratukat:)) Kicsi korában a földhöz vágja magát úgy hisztizik, aztán jön a "haggyá békén, mindíg csak engem piszkáltok", végül a "bezzeg a Kriszti anyukája milyen jó fej"
"azért sem jövök haza 11 órára, majd csak éjfél után!
Mennyi mindent tudnak a fejünkhöz vágni, mire őneki is benő a feje lágya:)))
Ezért nem szabad elkeseredni, egy anya mindíg készenlétben áll, hogy ott vagyok melletted, ha szükséged van rám, csak szóljál és én melletted vagyok. De ezt ő úgyis tudja, ezért csörög a mobil este 11-kor, pedig már alszunk ilyenkor.

"Nem akarok aggódni " nevetséges...persze a jólétről nehéz lemondani, de egy nő szájából ezeket a szavakat hallani elkeserítő...de akkor maradj vénségedre gyerek,unoka nélkül vegetálj egyedül és foszd meg magad attól az érzéstől, amit egy anya érez mikor magához őleli az első pillanatban születendő gyermekét.

@honeykiss: Ha férfi mondta volna ezeket a szavakat,nem csodálkoznál? "Nősovinizmus". Bár még ilyenről nem hallottam.Vannak férfias nők a munkában,miért ne lehetnének a családban is férfias gondolkodásúak? A kivételektől erősödik a szabály.Ha nem lennének ilyen "antigyerekes" nők,nem is tudnánk értékelni az igazi anyákat. Így kerek a világ.

@darwin: én már nem csodálkozom semmin...de csak remélni tudom,hogy te nem az ilyen "antigyerekes" nők után tudod értékelni az anyákat, sajnálatos volna...nem hinném,hogy a világ így kerek...de te tudod ez a te véleményed...tiszteletben tartom

@honeykiss: @Horizont:
Fény nélkül nincs árnyék és fordítva.

Jobb egy nő, aki tudja, hogy nem akar gyereket, mint egy rossz anya. Ha választani kell. Többre tartom azt, aki tudja, hogy nem lenne kiváló szülő, vagy a lelke mélyén nem akarna szülő lenni, mnt azokat a nőket, akik szülnek rakásra, és nem tudják eltartani, ellátni őket, vagy egyszerűen annyira ostobák, és primitívek, hogy fel sem merül bennük, hogy a gyerekeket nem az utcának, a plázának, meg az aluljárónak kéne nevelnie.