A jelek szerint elfogytak a hazai énekestehetségek. Legalábbis erre utal, hogy erdélyi műsorból válogat az X-Faktor és a The Voice is.
Forrás:
BorsOnline
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
15 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Ezek valóságshow-k.
Üzenem minden feltörekvő fiatal szakmabelinek hogyha ide jelentkezik azzal nem a karrierjét építi, hanem egy kereskedelmi adó csicskásává teszi magát!
Mondd amit akarsz, tedd amit akarsz, legyen jelentésed és akkor lesz közönséged.
Lázadj az ellen ami igazságtalan, talmi, hitvány és meddő!
Ezek a műsorok nem hogy lázadnak ez ellen, de táplálják is azt!
Az igazságot és a valód zenét sose itt keresd!
Ez egy hitvány töltelék háziasszonyoknak muffin sütéshez, kisírni vélt vagy valós sérelmeiket.
"Érzelgősség úrnő és Propaganda úr egybekelése." (Weöres Sándor)
A zene meg ott van a lelkedben.
Ingyen.
Nem úgy kellett volna magyarul is helyesen leírni:
"Elfogytak a magyarországi tehetségek, viszont sok erdélyi magyar jelentkezett!"?
A mi hivatásunkat hazavágták, mint még sok minden mást a kertévék Magyarországon.
De nem hagyom magam, nem én, ha addig élek is. :-)
Különben - anélkül hogy visszakívánnám az átkost - azért akkoriban normálisabban mentek ezek a dolgok.
Akkoriban volt a ki mit tud, ahol azért a zsüri nem a celeb világból tevődött ki (Nem is volt ilyen...) hanem eliosmert sokszor nemzetközi hírű művészekből.
És azért a felfedezettek igen jelentős része, ma már legendának számít.
Ugyanígy volt a Táncdalfesztivál is.
A mai könnyűzenének hívott elektronikus zajkeltés sokszor eleve nem is meríti ki a zene fogalmait.
És az egész egybemodódik.
Ami a legjobban zavar, hogy igen sokszor kiskorú versenyzőket kezdenek sztárolni, kiszakítják őket természetes közegükből és sajnos igen gyakran - néhány év elteltével - totálisan kiégve, lepusztulva bukkannak fel immár a b8ulvár média azon oldalain, ahol a szánandókat szokták hozni.
És teljes mértékben hiányzik az, ami minden magára valamit is adó nemzet esetében az első hallásra felismerhető; a nemzeti jelleg.
Elég meghallgatni egy olasz, vagy egy francia könnyűzenei számot ez felfedezhető.
Két nemzet esetében űzték ezt nagyon-nagyon messzire, az egyik nemzet a magyar, a másik a német.
Az utolsó nagy korszak pl. németországban az. ún. Müncheni Slágergyár időszaka volt.
Nálunk is van azért ún. nemzeti rovk, csak agyonhallgatva a média által.
Nem "trendi"...
És mnég hozzáteszem, hogy sem az Omegának, sem pl. az Illés-tolcsvay zenekarok stb.művészetének sincs folytatása és nem is igyekeznek azon hogy legyen.
A mai fiatalok kockák mindenhez. Nem akarnak lázadni, fogyasztani akarnak, leginkább drogot és italt.
Táptalaj nélkül maradt a mondanivaló, nincs kihez és miért beszélni.
Jó zenészek és jó produkciók most is lennének, de ki vehetné fel a versenyt promócióban egy ilyen fiszi-faszi műsorok önjelölt karaoke sztárjaival.
Tisztelem azokat akik kitartanak és szívből szeretik azt amit csinálnak.
A zene belső kényszer eredménye kell hogy legyen.
Ha nem jön magától belőled, sosem fog.
De idő kell hozzá mint a jó munkához hogy beérjen, és akiben megvan az a kis szikra annál nagyon korán kiderül.
A fiszi-faszi műsorok meg nem érdekelnek.
És ez a legnagyobb baj!
Ugyanakkor a médiák felkorbácsolják a fogyasztási vágyat, amely viszont önzésre, mások félrelökésére sarkall.
Hajmeresztő, hogy némely családnak a szabadidő programja a "plázázás"!
Mert vásárolni szükséges, de ha a családok életének csak ez az egyik fő motivációja, akkor esély van magának a családi kapcsolatoknak is a lazulására.
Ezért lettek hiányfoglalkozások az egykori presztízs foglalkozási ágak, a gépész-, villamos-, gépész, vegyész mérnöki pályák, helyüket átvették a pénüzgyi-, média-, kommunikációs-, stb. menedzseri pályamodellek.
De az idő tengelye azért - ha lassan is - forog. Sok fiatal - akik különben kreatív és tettre kész, kezd ráébredni, hogy a biztos megélhetést csak azok a foglalkozások képesek tartósan biztosítani, amelyek értékteremtő tevékenységekkel kapcsolatosak.
Ezek pedig pontosan azok - és még sok más hasonló is - amelyeket a fentiekben felsoroltam.
És az, hogy lassan de biztosan szaporodik az ezt felismerők száma az ifjúság körében nagyon jó!
Mert idővel ez magával hozza a talmi elutasítását és az igazi értékek megbecsülését.
A falanszteren vagyunk a 24-dik órában!
A horizontális síkra épül az egész hamis nyugati kultúra, ahol a szemével hall és érez az emberiség.
Mindenre használja csak a látásra nem!
Jó lenne foglalkozni a vertikális síkkal is.
Lentről a kenyér, fentről a lélek.
Évezredes tapasztalat ez, sosem volt másképp de a nyugati kultúra bedeszkázta az eget, beszennyezte a földet.
Ideje lenne az ítéletnek.
Mint ahogy minden más rendes diktatúra, ez is rothadásra van ítélve és már túl vagyunk a harmadik harangszón.
A legjobban mégis az fáj hogy aki szeretne szimbiózisban élni a szeretett anyafölddel, azt mindenféle "törvényekre" való hivatkozással nem hagyják.
Szégyen és gyalázat!
Ha van pokol ezek az emberek akik ezt okozták és haszonélvezői a rombolásnak, nagy szarban vannak!
...és hitem szerint valóban nagy szarban vannak!
Az egyikben volt egy folytatásos mese, az volt a címe, hogy "Fanny a modern tündér.
Egy kis tündérről szólt, aki a mesebeli kerek erdőben élt, békében és barátságban a környezetével, az állatkákkal, a fákkal, meg a természet elemeivel, az esővel, a napsütéssel stb.
Egyszer meglátogatta őt a nagynénje Amerikából és el kezdte ezek után ő utánozni.
Ennek megfelelően kezdte átalakítani a kiserdőt, az addig békés világba gyárakat telepített, az erdei utakon dübörögve száguldozó autók rohangáltak, az addig csendes erdő állandóan zajossá vált a balesetekhez rohanáló mentőautók szirénájától.
Rémülten tapasztalta meg, hogy élhetetlenné vált a környezete. Az addig jóbarátként viselkedő állatkák ellenségesen kezdtek el vele szemben viselkedni és a véde az lett, hogy az erdő lakói bíróság elé állították Fannyt.
A per tárgya az volt, hogy tönkretette a környezetét. Valami szörnyű ítélet következett és a csuklyás hóhér mellé lépett, hogy elvigye
Erre keservesen sírni kezdett - és felébredt.
Amikor magához tért kiderült hogy csak álmodta az egészet.
Minden békességes és nyugalmas volt a környékén - mint mindig.
Olyan lenne ha mi is fel tudnánk ébredni és kiderülne az, hogy ez az egész amiben most élünk csak egy rossz álom!
Az gyermekújság a '30-as években került kiadásra és pontosan ezért döbbenetes a folytatásos mese írójának nagy éleslátással megírt víziója!
Ezt akár ma is meg lehetne írni - de az már napjaink valósága lenne.
Tudjuk viszont hogy ez lehetetlen, azonban tudatosan sokan már megkezdték a visszatérést a harmóniához.
Egyre többen fordulnak a távol-keleti gondolkodás és a teljességre törekvés felé.
A mostani nyugati szubkultúrát amely dicsőséggé emeli a devianciát, kezdik sokan elutasítani.
Nem árt tudni, egy pohár friss, gyöngyöző ásványvíz lényegesen jobban oltja a szomjat, mint napjaink pancsolt, ki tudja mikből összekevert üdítőitalai - ha az "üdítőital" kifejezést...
Új hozzászólás