Mindig is úgy éreztem, hogy az anyám jobban szereti a húgomat, mint engem. Többet foglalkozott vele, gyakrabban adott igazat neki, kíváncsi volt a véleményére, egyszerűen érezhető volt, hogy jobban szeret vele lenni, mint velem. Nem mondta ki, de mindig tudtam. Ezért az egész gyerekkorom és kamasz korom azzal telt, hogy vagy meg akartam szerettetni magam - ami hülyeség, mert szeret, és szeretett is - vagy dacoltam, és eltaszítottam őt is és a húgomat is magamtól.

Forrás: nokorszak.hu
Feltöltő: Angelika
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Kapcsolódó cikkek

local_offerSzórakozás, ,

Népszerű az Interneten

4 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Mami48
Ne félj! Tudod! Viszont anyáddal elbeszélgetnék!
thumb_up replyVálasz error access_time2012. október 3., 10:52
Nakimaga
Már a családban sincs demokrácia,akkor mit várjunk a családokra épülő demokráciától!
thumb_up replyVálasz error access_time2012. október 3., 10:58
libabor
De tudod! Én sosem éreztem, hogy valamelyikünket jobban szereti valamelyik szülőnk. A baj nem veled van, hanem anyáddal.
thumb_up replyVálasz error access_time2012. október 3., 15:46
Levendula
Én is ettől féltem, de egyformán szeretem mindegyiket. Az egyiket ezért, a másikat azért. Az természetes, hogy a nagyobb testvér irigy, ilyenkor szegényke mindent megpróbál, hogy vele is foglalkozzanak... Nálunk pl. a 7 éves nagytesó bepelenkáztatta magát, mint a kistesója. Persze nem mezítelenül, csak úgy a rövidnadrág fölé. Megtettük neki, azóta nem volt irigy a picire.
thumb_up replyVálasz error access_time2012. október 3., 16:21

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.

További ajánlatok