Egy ceglédi nyugalmazott rendőr talán megoldott egy több mint kétezer éves rejtélyt. Az egyiptomi piramisok építésének titka mindig is izgatta civilek és tudósok fantáziáját, ám hitelt érdemlően senki sem volt képes magyarázattal szolgálni.

Forrás: BorsOnline
RSS tartalom, A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

35 hozzászólásarrow_drop_down_circle

A Tündik bündije
Vagy így volt, vagy nem.
Kevesen tudják, de 1978-ban a tokiói Waseda egyetem kutatói Egyiptomban úgy döntöttek, hogy pontosan ugyanúgy építenek meg egy 12 méter magas piramist a nagyok mellett, ahogy azt évtizedek óta tanítják. (Rámpa, csiga, kötél stb). Persze a dolog csak addig működött, ameddig semminek nem kellett működnie, pedig az építendő piramis mindössze 12 méter lett volna, alig 8 százaléka az eredetinek.
Már első nap kiderült, hogy azokkal a szerszámokkal, amikkel az egyiptomiak az állítások szerint dolgoztak (réz és kőszerszámok), nem lehet haladni. Amikor kijelölték egy nyers gránitszikla 25 mászás darabját (ekkora a legkisebb tömb a piramisban), volt néma hápogás... mert ugye a régészek azt állítják máig is, hogy a piramist alkotó 2 és fél millió tömböt réz és kőszerszámokkal vájták ki. Nos, a munkások két teljes hétig kínlódtak egyetlen tömbön. Aztán jött a következő kérdés; miután a tömböt kifaragták, hogyan fértek hozzá a hátuljához? Ezt senki nem tudta, így végül gyémánthegyű fúróval vágták le, ami egyszerű csalás volt a kísérletben... És amikor végre lejött a kőtömb, jött a következő kérdés, mivel csiszolják simára? Újabb két hétbe telt rézzel és kővel simára csiszolni a gránittömböt, úgyhogy mire egyetlen kőtömb készen állt, eltelt egy teljes hónap. Majd az újabb probléma: ott áll egy két és fél tonnás kő, de hogyan emeljük fel, és szállítjuk el? Ne feledjük, a piramist alkotó kőtömbök 800 kilométerrel délebbről, Asszuán környékéről származnak.
Nem is kell ezt tovább ragozni. A kísérlet befuccsolt, és bár a kis piramis végül felépült, de modern eszközökkel, gyémánthegű vágókkal, fűrészekkel, csiszológépekkel, darukkal, ami nem éppen az eredetileg feltételezett építés bizonyítása... tény, hogy az eredeti elgondolással még egy körülbelül tizenháromszor kisebbet sem tudtak felépíteni.
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
almosd
@A Tündik bündije: nos az eszme futtatásod jó,de én most nem térnék ki az építőkre sem a technikára mert az egy másik fejezet ,a lényeg hogy a sumér történelemben már említést tesz a piramisról bár a mai hallgatag tudósok ezt legendának tartják de hát le van írva ,milyen legendát lehet kitalálni abból ami sosem volt vagy létezett és nem is láttak na de nem ez a lényeg ,és az idők folyamán a piramist többször felújították és alakították .
A Tündik bündije
@gazdag dezső: Ige, erre megvan az esély. Semmiféle törvényszerűség nincs arra nézve, hogy egy bolygón csak egy civilizációs felfutás létezhet. Akár visszaeshet minden a nullpontra, hogy aztán tíz, vagy százezer év múlva kezdődjön az egész elölről. (Jó példa erre a Hozsanna néked Leibovitz! című könyv).
Találtak már olyan, több millió éves csontvázat, ami a mai homo sapiens fejlettségét mutatta, nem az előemberét. Kövezett utakat egy-két millió éves iszaprétegek alatt, utak és falak maradványait a Karib-tenger egyes szigeteinek sekélyebb vizeiben, olyan több ezer éves fogaskerék-maradványokat (az antiküthérai lelet), amelyek fogai olyan tökéletes, 60 fokos szöget zártak be, amelyet kézzel nem lehet elkészíteni, és még sorolhatnám.
almosd
@dubitus: de lehet az is hogy szakagymeg az is jó mértékegység :))
Everest
@A Tündik bündije: .. és ne feledkezzünk meg a Piri Reis- féle térképről sem.
A Tündik bündije
@Everest: Igen, az is roppant érdekes. Vagy - hogy az építményeknél maradjunk - ott van például Tiahuanaco városa az Andokban, Dél-Amerikában. Ez a város a hegyek közt fekszik, nagyjából 25 kilométerre a Titicaca-tótól. A városnak kikötője is van. A környéken végzett üledékes vizsgálatok szerint a tó régebben nagyobb volt, és valóban elért egykor a városig, de annak már nagyjából... 40 ezer éve.
Három kérdés tehát:
1: Kik építettek várost minimum 40 ezer éve, amikor tudomásunk szerint 15 ezer éve még mamutra vadászó ősemberek éltek csupán a bolygón?
2: Mekkora civilizációs felfutás kellett egy ilyen modern város felépítéséhez? Tiahuanaco ugyanis nem egy kunyhórengeteg, hanem város, széles utcákkal, masszív épületekkel, városfallal, kikötővel, csatornákkal, közfürdőkkel, némely épületben még a padlófűtés nyomai is megtalálhatóak, amit - úgy tudjuk - a rómaiak találtak fel.
3: A kikötő egyes mólói 20-30 tonnás, több méteres kövekből állnak össze. Milyen eszközzel mozgatták ezeket az óriási köveket a nehéz hegyi terepen, és helyezték el őket olyan pontossággal, hogy egy késpenge sem csúsztatható közéjük?
Everest
@A Tündik bündije: ...Igen, de mindezt úgy, h nem ismerték a KEREKET. Akkor mi lehetett az ami miatt erre nem is volt szükségük?

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.