Jó, ha tudjuk, mennyire vonzza, vagy mennyire taszítja a pasikat az a nőtípus, akit mutatunk magunkból, még mielőtt késő lenne, és végérvényesen pártában maradunk!
Forrás:
Blikk
RSS tartalom,
A cikket automatikus RSS rendszer küldte be, amely egy híroldal összes cikkét posztolja a Propeller.hu oldalára. A más híroldalak által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
25 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Tudod, ha valakit szeretünk, akkor nem tipust szeretünk.
Még valami. Az a szerencsés, aki nem a hibátlant keresi a másikban, hanem azt, aki el tudja nézni az ő saját hibáit. ;-)
Hibátlan ember nincs, és nem is kell. De ha a másik hibái nem idegesítenek különösebben, akkor az már-már erény is lehet. Ám ha iszonyodok valaki által képviselt típustól, abba nem szeretek bele, hanem nagy ívben elkerülöm.
Viszont a bunkóság már nem, az ellen tehetnél!
Éppen most szeretnék tenni a bunkóság ellen.
Igen, védem az igazam köröm szakadtáíg, amig meg nem győznek. De annyi, hogy "már megint butaságot írsz" nem elég meggyőző érv nekem. És nem változtatom olyan gyakran a meggyőződésem, mint a fehérneműt szokás. Nálam ez így megy.
Ha tenni akarsz a bunkóság ellen, viselkedj kultúrember módjára és ha vitázni kezdesz, tedd azt kultúrember módjára, tisztelve a tőled eltérő véleményt is. Még akkor is, ha ragaszkodnak hozzá.
Azt hiszem kultúrember módjára akartam volna Veled beszélni, de nagyon nehéz. Legutóbb is inkább rád hagytam.
Na mindegy.Te butaságot írsz, én bunkó vagyok, maradjunk ennyiben.
Nem egy és nem két ismerősöm van, akiknek egész más volt a típusuk, mint akikkel összekötötték az életüket. Mert az egyéni varázs nem köthető típushoz.
De ezt csak azoknak írom, akik nyitottak arra, hogy másként is lehet nézni dolgokat, mint egyetlen szemszögből.
Szóval ez is az egyik olyan típus, akiket sokan inkább elkerülnek, mint hogy beleszeressenek.
Ha van ellenvéleményed, szívesen veszem, de az ellenérzésed nem tartom semmire.
A szerelemben a párok még nem társak, csak egymás szeretői. A típusellentétek később jönnek elő, amit vagy tudnak kezelni, vagy nem.
Én megéltem hatvanhat évet. Sokat láttam, sokat tapasztaltam - és maradok a véleményemnél.
Már megint...
És itt abba is fejezem.
A "bárhogy erőlködsz"-től most vérig sértődtem, mert megint butaságot beszélsz. :)) Nem erőlködök rád egyáltalán, sőt soha nem is erőlködtem. Inkább elkerültelek eddig is, a mostani hsz. véletlen volt.
Ennyi.
Te azt írod:"maradok a véleményemnél."! Én is!
Lehet, hogy szerinted kedvenc típus alapján választanak sokan és hogy jól teszik, lehet, hogy az a véleményed, hogy nem lehet egy másfajta típusnak olyan varázsa, amitől bele lehet szeretni - de ettől még nekem lehet más véleményem.
És ettől még nem tudok rohadt sokat és nem fogom a te szép zöld szemedért megváltoztatni, ami eddig a véleményem volt.
Aztán meg a vita igazi lényege nem az, hogy meggyőzzük egymást (vagy csak engem) hanem hogy véleményt cserélve, akár meg is erősödjön a sajátunk.
Igen, a magamét fújom mindig, soha sem a másét. Ha ez neked ellenszenves, ez már a te bajod, nekem közöm nincs hozzád.
De maradok bunkóban, te meg legyél azon a polcon, ahová képzeled magad.
És nem tudsz a témára hagyatkozni, csak bánt, hogy vissza lettél sértve.
Én elnézést kérek, visszaszívtam a bunkót. Ha nincs több mondanivalót a cikk témájával kapcsolatban, kérlek ne privátbeszélgess velem, mert nincs szándékomban ilyen veled.
kepkezelo.com/images/x0l644ns5osoxvqroovb.jpg
Új hozzászólás