A politikai demagógiában egy gyakori szitokszóként használatos a náci és a fasiszta jelző az ellenfél teljes lejáratására, azt próbálva rásütni, hogy a múlt századi katonai diktatúrákra jellemző módszereket alkalmaz. Sőt, az ellenfél ezen a ponton számukra már ellenséggé válik. Hivatalos…
Forrás:
ideo-logic.blog.hu
Feltöltő: RonaGyuri
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
amit egy igazán frappáns és igencsak releváns megállapítás koronáz
Az ideo-logic.blog „Ki nevezhet másokat nácinak?” című írása „A politikai demagógiában egy gyakori szitokszóként használatos a "náci" és a "fasiszta" jelző az ellenfél teljes lejáratására, azt próbálva rásütni, hogy a múlt századi katonai diktatúrákra jellemző módszereket alkalmaz.” szándékával elemez.
Az értekezés végére oda jut ki, hogy:
„A mérsékelt jobboldali ember sok baloldali újítást elvet, szelektál, de sosem megy át teljes rendszer tagadásba, és nem próbálja meg az egyes intézményeket csak amiatt megsemmisíteni, mert régen nem léteztek. Erre példa a radikális jobboldalnak az Európai Unió vagy demokratikus politikai kultúra iránti mély bizalmatlansága, esetenkénti indulatos kirohanásai. A szélső jobboldal (mindegy milyen jelzőkkel illetjük) csak az erő kultuszában hisz, mert nem érzi magát elég tehetségesnek semmi másban. Igazából egy nagyon vallástalan, vallástagadó alapállás ez, hitehagyott emberek keresnek valamilyen külső kapaszkodót, valamiféle megoldást – de teljesen téves módon, rossz helyen keresik.”.
Igen ez a lényeg: Orbán „csak az erő kultuszában hisz, mert nem érzi magát elég tehetségesnek (bár maga előtt is tagadja, de a lelke mélyén tudja) semmi másban”