A sajtó tele van a sajtó halálával. Naponta jönnek hírek a tengerentúlról: bezár az utolsó printlap is a városban. Nem holmi alabamai kisvárosról van szó, hanem olyan emblematikus nagyvárosokról, mint Chicago, San Francisco, ahol az éppen most bezárt helyi lapok majdhogynem több mint egy évszázada jelennek meg. Képzeljük csak el, hogy mi lehet akkor az alabamai kisvárosok lapjaival? A gazdasági válság a helyi lapokat sokkal súlyosabban érintette. A helyi álláshirdető szájtok szaporodásával az apró- és álláshirdetésekből származó, biztosnak hitt bevétel tűnt el, majd az autóipari és az általános gazdasági visszaesés miatt a többi, helyi, nagyobb hirdető. A bezárt helyi lapok egy része teljesen megszűnt, de többségük azért megtartotta az egyetlen menekülési útvonalát: online lap lett. Azonban átmeneti korszakban élünk, és ennek megfelelően átmeneti modellek alakulnak ki. Nem csak az online felé tolódik el a hangsúly, de a helyi offline hírszolgáltatás is átalakul.
Helyi hírek 2.0
Az online lapok mindenki által ismert előnyei mellett (olcsó és gyors tartalomszolgáltatás) olyan pozitív tulajdonságok is szerepet játszanak a helyi online lapok sikerében, amelyek a nagy országos médiumok esetében nem értelmezhetők. A hiperlokális, kis térségre vonatkozó (kerületi, községi, kisvárosi) tartalmakat a magyar vidéki lappiacon nem volt soha lehetséges budapesti központtal megbízhatóan előállítani. Ugyanakkor sokszor a megyei lapok sem eléggé "hiperlokálisak", nem is beszélve arról, hogy pont a kerületi tartalom hiánya az egyik oka annak, hogy évtizedek óta nem sikerült jól működő összbudapesti lapot indítani. A helyi tudósítók garmadáját foglalkoztatni ráadásul rengeteg pénzbe is kerül.
Hiperlokális tartalom előállítók pedig léteznek. Több sikeres helyi online lapban (pl. a Szeretgom portálon) gyakorlatilag blogger mentalitással rendelkező szerkesztőkről beszélek, akik a helyi híreket elsőkézből ismerik. Ők rendszerint mindennemű újságírói képzettségtől és szerkesztőségi tapasztalattól függetlenül, de jó íráskészséggel megírják az anyagokat, melyeket aztán a helyi online lapban a szerkesztők, mint saját tartalmat emelik be. Míg az MTI és az országos lapok - amíg erre van pénz - megpróbálják fenntartani a tudósítói hálózatukat, addig a helyi lapokban teret kaphatnak a helyi bloggerek és írástudó civilek.
Sok esetben önálló szerkesztőséget sem igényel a helyi hírek aggregálása, mindössze egy hírgyűjtő oldalt, ami leválogatja a helyi relevanciával rendelkező blogbejegyzéseket és híreket. Az oldalt nem ördögtől való dolog megtámogatni egy élénk közösségi életre alkalmas közösségi felülettel, ahol a helyi lakosság és civil szféra minden képviselője megoszthatja véleményét a helyi hírekről, eseményekről. Nyugaton számtalan hasonló példa van. Az Everyblock az egyik legsikeresebb, állandó szerkesztőséggel nem rendelkező lokális tartalomszolgáltató, a legfőbb alabamai hírportál pedig ún. Local Coverage szolgáltatásával helyi szinten szűri a tartalmat az olvasók számára.
Helyi hírek 1.0
A helyi hírek leginkább az idősebbek és a szegényebb rétegek számára fontosak, a sikeres és jólmenő középosztály élete és üzlete is az országos hírektől függ és azokhoz alkalmazkodik. A szegényebb és idősebb rétegek viszont ritkán rendelkeznek szélessávú internettel, pláne nem túl gyakori Twitter-felhasználók, és elenyésző számban vezetnek helyi vonatkozású blogot.
A helyi hírek ennek ellenére továbbra is eljutnak a tradicionális médiafogyasztókhoz, az eddigieknél költséghatékonyabb a közösségre jobban építő módon. Azokban a kisvárosokban, ahol a lakosság nethasználati szokásai elmaradnak az átlagtól, olyan offline eszközök értékelődnek fel, mint a helyi rádió, egyházközösség nem csak egyházi hírekkel kiegészült hírmondója, illetve az önkormányzati lapok - feltéve, ha utóbbiak túl tudnak lépni az önkormányzati ülésekről tudósító elképesztően érdektelen tartalmakon.
Az öntudatos, nethasználó helyi közösségek azonban egyértelműen az online lapokat fogják preferálni. Ezek a hiperlokális online publikációk válhatnak a következő években a civil újságírás melegágyává, irányt és utat mutatva a hasonló financiális gondokkal küzdő országos lapoknak.
Benei Péter, a Karmamedia Párbeszédmarketing Műhely alapítója
A printes megyei napilapok kiadói nagy bajba kerülhetnek, ha nem tanulják meg, hogyan kell jó helyi lapot készíteni online. Mert a jelek szerint ezt több év alatt sem tanulták meg. Pedig a minták adottak, csak rendesen le kellene másolni őket.
Országunkkal alapvetően az a probléma, hogy kevesen beszélik a nyelvet, ezért a Magyar médiát felvásárló cégek nagy része nem gondolkozik ebben az országban, nagyrészt a piacnyitást várják inkább Ukrajna felé, mi csak "sajtótranzitország" vagyunk. Online lehetne jó tartalmakat csinálni, csak éppen erre nincs valami nagy hajlandóság. A blogoszféra extanziójával ugyan kikerült jópár írni még éppen tudó civil, de nagyrészt ők sem helyi hírekre vannak specializálódva, inkább a publicisztika az ő műfajuk. Azt meg nem szereti az ember, ha ingyen kell írnia és még azt is megmondják neki, hogy mit.
Az MTI-ről meg inkább nem is beszélnék, mikor a tudósítóknak még a benzinpénzt sem fizetik ki.
szó, h az emberek szabad idejükben, úgymond másodállásban, demokratikus
módon írás útján is megvalósítják önmagukat.... ezért egyre kevesebb hivatásos újságíróra van, illetve lesz szükség ? Ezzel a médiák manipulációja is nehezebbé válik, mert a hírérték ellenőrizhetőbb ?