Aki engedett a 48-ból

“Előkelő idegen, amikor átlépett a magyar határon; később, húsz év múltával éppen olyan öreg magyar urambátyám, mint amilyen sok akadt az ő korában a hetven esztendőn felüli magyarok között.” Krúdy Gyula ilyennek látta Kossuth Ferencet.

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a Parlamentnél

A katonai tiszteletadás mellett, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján szerda reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója...

Jósika Miklós, a jelképesen kivégzett író

“Ah! az ember mindig keres, hisz, remél és vár s az élet olyan szegény, viharos és kopár.” Josika Miklós írót az 1848-as forradalomban való részvétele miatt itthon távollétében halálra ítélték, és nevét az akasztófára szögezve, jelképesen kivégezték.

Madarász Viktor művészi fegyvere

“Madarászban van eredetiség, s az első pillanatban magára tudta vonni a figyelmet, ami nehéz dolog abban a jellegzetesség nélküli vászontömegben, amely elárasztja a Salont.” Így dicsérte a korszak neves kritikusa Madarász Viktort, a magyar történeti festészet nagy alakját.

Vers a hétre – Ady Endre: Október 6.

“Őszi napnak csendes fénye, / Tűzz reá a fényes égre, / Bús szivünknek enyhe fényed / Adjon nyugvást, békességet;” Ady Endre versével az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverésére emlékezünk.

Lebstück Mária, a bátor huszár

A szabadságharc Mária főhadnagya, Lebstück Mária, aki nő létére főhadnagyi rangig vitte a szabadságharc honvédseregében, Zágrábban született 190 éve, 1830. augusztus 15-én.

Klapka György tábornok története

Klapka György honvédtábornok nevét már a szabadságharc idején ismertté tette a Klapka-induló, amit 1849-ben Komárom várában komponált Egressy Béni, az erősség zeneigazgatója.

"Ki vagyok én? Nem mondom meg…"

“Petőfi Sándor a magyarok számára jóval többet jelent, mint egy valaha élt költő: a költészet megtestesülésének számít.

"Batthyány Lajos az elvek és a törvényesség embere volt"

A magyar történelem 1100 esztendeje során 150-200 történelmi család élt a nyugati őrvidéktől a székely havasokig.

Görgey döntött a fegyverletételről

170 éve, 1849. augusztus 13-án Arad megyében, a világosi vár alatti szőlősi mezőn az utolsó ütőképes magyar haderő, a teljhatalommal felruházott Görgey Artúr vezette feldunai magyar hadsereg megadta magát Rüdriger (Rigyiger) orosz lovassági tábornoknak, ezzel elbukott a szabadságharc a túlerővel szemben.

Gróf Leiningen-Westerburg Károly, a legfiatalabb aradi vértanú

“A lámpák kialudtak, sötétség, mint tegnap. De még ezer meg ezer év múlva is oly fényesen tündöklenek a csillagok, melyekhez ma fölnézünk.” 200 éve született Leiningen-Westerburg Károly Ágost, a magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka, aradi vértanú.

Mindenkit felbőszített az olmützi alkotmány

Az olmützi alkotmányt 170 éve adta ki Ferenc József császár.

'48 -'49: A korszak, amikor egyértelmű erkölcsi fölényben voltunk - Városi Kurír

1848-49 forradalma és dicsőséges szabadságharca során kiérdemeltük a világ megbecsülését.

Ötvenhat árnyai

A forradalmakról nem illik rosszat mondani, mert magasztos célúak, és az ember alapvető vágyának, a szabadságnak a megteremtésére, kiharcolására lettek kitalálva.

Nemzeti gyásznak napján

Október 6-a nemzeti gyásznap. Okkal, mert egy kétségtelenül előre mutatónak indított nemzeti kezdeményezés végére tett visszavonhatatlanul pontot a tömeges kivégzés Aradon. Mely kivégzésekkel egy napon Magyarország első felelős miniszterelnökét is megölték Pesten. Október 6-án pedig a vértanúkra emlékeznek.

Teleki Blanka, a “hóbortos grófnő”

"Mentől többet érez a szív, annál némább az ajk, legyen ez hosszas hallgatásom mentsége."

Leövey Klára a várbörtönben

"Teleki Blanka tíz évi, L. Klára öt évi várfogságra ítéltettek, mert lázító könyveket osztogattak és harczosokat toborzottak..."

Kit szerettek ők?

Milyen szerepet játszottak az asszonyok a történelmet formáló férjek oldalán 1848-49-ben?

Életed legjobb kokárdája

Ha a szerethető történelmet keresed, most megtaláltad! Petőfi Sándor, amint gatyába' táncol, Széchenyi, amint pisztolyát porolgatja Döblingben, és a magyar Mata Hari...

Gyulai Pál, a kritikus

Egy dologban mindenki egyetértett: nála műveltebb, olvasottabb, biztosabb esztétikai értékítéletű, felkészültebb kritikusa nem nagyon volt a magyar irodalomtörténetnek.

Dembinszky Magyarországon

Már Napóleon 1812. évi oroszországi hadjáratában is részt vett Henryk Dembinski, ahogy Magyarországon ismert lett, Dembinszky Henrik.

Az aradi vértanúkra emlékezve

Ferenc József az aradi vértanúk halálával a magyarság függetlenségi törekvését kívánta büntetni.

A rettenthetetlen magyar: Türr István

"A rettenthetetlen magyarnak" is becézett Türr István magyar szabadsághős, tábornok, olasz királyi altábornagy, mérnök 190 éve született.

A “legnagyobb magyar” halála

155 éve halt meg gróf Széchenyi István, a “legnagyobb magyar”, a 19. században megindult reformmozgalom egyik kezdeményezője és legjelentősebb személyisége.

Petőfi nem a szabadságharcban vesztette életét

Átírja az irodalomtörténetet az a Petőfi-kutatás, amely szakértői bizonyossággal állítja, hogy valóban Petőfi Sándor földi maradványait találták meg 1989-ben Szibériában.Nos a tudományos álláspont a mai napon hivatalosan is megdőlt: bebizonyosodott, hogy Petőfi valóban Szibériában hunyt el, méghozzá valószínűleg 1856-ban.

A legfontosabb szabadságharc

Tudjuk, hogy Orbán Viktor csak akkor érzi jól magát, ha állandóan harcban állhat mindenkivel mindenért, bármiért. A mostani csatája igazán a legfontosasbbak közé tartozik. 2010 óta folyik az eszeveszett küzdelem, és hiába vesztett csatát már tavaly az EU-val szemben, a harcot nem adja fel.

A gyufa sztorija

175 éve, 1839. december 19-én alapította meg gyújtógyárát Irinyi János Pesten, a Nyár utca 234. számú házban.

Doktor Flór Ferenc élete

Flór Ferenc orvos, sebész, akadémikus, az 1848-49-es szabadságharcban a honvédség egészségügyi szervezetének kiépítője 205 éve született.

Az aradi vértanúk emlékére

“Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam.

Kossuth vidini levele

“Szegény, szerencsétlen hazánk elesett…” 165 éve, 1849. szeptember 12-én látott napvilágot Kossuth Lajos nagy vihart kavaró, hatásos, de igaztalan és vádaskodó vidini levele.