Berlinben korhű utcai barikáddal emlékeznek az 1848-as forradalomra
A német fővárosban a népek tavaszának eseményei több mint 250 halálos áldozattal jártak anno.
Dessewffy Arisztid tragédiája
A magyar történelem egyik legrégibb, leghíresebb és legnépesebb családja közül többen is részt vettek az 1848-49-es szabadságharcban.
215 éve született Fényes Elek akadémikus
215 éve született Fényes Elek akadémikus, a mai magyar statisztikai szolgálat kiemelkedő előfutára, földrajztudós, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc elkötelezett híve.
Irinyi Jánosnak köszönhetjük…
Idén 205 éve született Irinyi János, a biztonsági gyufa feltalálója, aki szabadságharcos tevékenységéről és a gyufáról és egyéb találmányairól sosem beszélt, az újságírókat kerülte, egyszer engedte csak lefényképezni magát – innen ismerjük arcképét.
Rab László: a visszaugató macska, avagy: bele kell tartozni a nemzeti burzsoáziába
Törvénytelen volt Völner kartárs megfigyelése, mondta a csontkorrupt igazságügyi (!) álomtitkár ügyvédje, és tényleg, micsoda disznó dolog, hogy hetvenvalahányszor milliós zacskókat vesz át, és közben van pofájuk megfigyelni.
Madarász Viktor és a történelmi festmények
105 éve, 1917. január 10-én halt meg Madarász Viktor, a magyar romantikus történelmi festészet egyik legragyogóbb képzeletű és tehetségű festője.
Aki engedett a 48-ból
“Előkelő idegen, amikor átlépett a magyar határon; később, húsz év múltával éppen olyan öreg magyar urambátyám, mint amilyen sok akadt az ő korában a hetven esztendőn felüli magyarok között.” Krúdy Gyula ilyennek látta Kossuth Ferencet.
Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót a Parlamentnél
A katonai tiszteletadás mellett, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján szerda reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója...
Jósika Miklós, a jelképesen kivégzett író
“Ah! az ember mindig keres, hisz, remél és vár s az élet olyan szegény, viharos és kopár.” Josika Miklós írót az 1848-as forradalomban való részvétele miatt itthon távollétében halálra ítélték, és nevét az akasztófára szögezve, jelképesen kivégezték.
Madarász Viktor művészi fegyvere
“Madarászban van eredetiség, s az első pillanatban magára tudta vonni a figyelmet, ami nehéz dolog abban a jellegzetesség nélküli vászontömegben, amely elárasztja a Salont.” Így dicsérte a korszak neves kritikusa Madarász Viktort, a magyar történeti festészet nagy alakját.
Vers a hétre – Ady Endre: Október 6.
“Őszi napnak csendes fénye, / Tűzz reá a fényes égre, / Bús szivünknek enyhe fényed / Adjon nyugvást, békességet;” Ady Endre versével az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverésére emlékezünk.
Lebstück Mária, a bátor huszár
A szabadságharc Mária főhadnagya, Lebstück Mária, aki nő létére főhadnagyi rangig vitte a szabadságharc honvédseregében, Zágrábban született 190 éve, 1830. augusztus 15-én.
Klapka György tábornok története
Klapka György honvédtábornok nevét már a szabadságharc idején ismertté tette a Klapka-induló, amit 1849-ben Komárom várában komponált Egressy Béni, az erősség zeneigazgatója.
"Ki vagyok én? Nem mondom meg…"
“Petőfi Sándor a magyarok számára jóval többet jelent, mint egy valaha élt költő: a költészet megtestesülésének számít.
"Batthyány Lajos az elvek és a törvényesség embere volt"
A magyar történelem 1100 esztendeje során 150-200 történelmi család élt a nyugati őrvidéktől a székely havasokig.
Görgey döntött a fegyverletételről
170 éve, 1849. augusztus 13-án Arad megyében, a világosi vár alatti szőlősi mezőn az utolsó ütőképes magyar haderő, a teljhatalommal felruházott Görgey Artúr vezette feldunai magyar hadsereg megadta magát Rüdriger (Rigyiger) orosz lovassági tábornoknak, ezzel elbukott a szabadságharc a túlerővel szemben.
Gróf Leiningen-Westerburg Károly, a legfiatalabb aradi vértanú
“A lámpák kialudtak, sötétség, mint tegnap. De még ezer meg ezer év múlva is oly fényesen tündöklenek a csillagok, melyekhez ma fölnézünk.” 200 éve született Leiningen-Westerburg Károly Ágost, a magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka, aradi vértanú.
Mindenkit felbőszített az olmützi alkotmány
Az olmützi alkotmányt 170 éve adta ki Ferenc József császár.
'48 -'49: A korszak, amikor egyértelmű erkölcsi fölényben voltunk - Városi Kurír
1848-49 forradalma és dicsőséges szabadságharca során kiérdemeltük a világ megbecsülését.
Ötvenhat árnyai
A forradalmakról nem illik rosszat mondani, mert magasztos célúak, és az ember alapvető vágyának, a szabadságnak a megteremtésére, kiharcolására lettek kitalálva.
Nemzeti gyásznak napján
Október 6-a nemzeti gyásznap. Okkal, mert egy kétségtelenül előre mutatónak indított nemzeti kezdeményezés végére tett visszavonhatatlanul pontot a tömeges kivégzés Aradon. Mely kivégzésekkel egy napon Magyarország első felelős miniszterelnökét is megölték Pesten. Október 6-án pedig a vértanúkra emlékeznek.
Teleki Blanka, a “hóbortos grófnő”
"Mentől többet érez a szív, annál némább az ajk, legyen ez hosszas hallgatásom mentsége."
Leövey Klára a várbörtönben
"Teleki Blanka tíz évi, L. Klára öt évi várfogságra ítéltettek, mert lázító könyveket osztogattak és harczosokat toborzottak..."
Kit szerettek ők?
Milyen szerepet játszottak az asszonyok a történelmet formáló férjek oldalán 1848-49-ben?
Életed legjobb kokárdája
Ha a szerethető történelmet keresed, most megtaláltad! Petőfi Sándor, amint gatyába' táncol, Széchenyi, amint pisztolyát porolgatja Döblingben, és a magyar Mata Hari...
Gyulai Pál, a kritikus
Egy dologban mindenki egyetértett: nála műveltebb, olvasottabb, biztosabb esztétikai értékítéletű, felkészültebb kritikusa nem nagyon volt a magyar irodalomtörténetnek.
Dembinszky Magyarországon
Már Napóleon 1812. évi oroszországi hadjáratában is részt vett Henryk Dembinski, ahogy Magyarországon ismert lett, Dembinszky Henrik.
Az aradi vértanúkra emlékezve
Ferenc József az aradi vértanúk halálával a magyarság függetlenségi törekvését kívánta büntetni.
A rettenthetetlen magyar: Türr István
"A rettenthetetlen magyarnak" is becézett Türr István magyar szabadsághős, tábornok, olasz királyi altábornagy, mérnök 190 éve született.
A “legnagyobb magyar” halála
155 éve halt meg gróf Széchenyi István, a “legnagyobb magyar”, a 19. században megindult reformmozgalom egyik kezdeményezője és legjelentősebb személyisége.